A mellrák megelőzése már nem a jövő

2007. április 3.
  e-mail nyomtatás

Emlőrák elleni védőoltás lehetősége is felmerült a bizonyítottan vírus-tartalmú daganatok ellen, erre azonban még sokat kell várnunk. A modern kezelésekkel a kialakult betegség miatti halálozás felére csökkenthető, de kevesen tudják, hogy ugyanezek a módszerek sok esetben a megelőzésben is sikerrel alkalmazhatók. Már bizonyított, hogy egyszerű étrendi változtatásokkal is rengeteget tehetünk a kockázat csökkentésére. A Daganatok.hu Dr. Kahán Zsuzsannát, a Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinikájának docensét kérdezte az emlőrák megelőzési lehetőségeiről.

Létezhet védőoltás mellrák ellen?

Vannak olyan egértörzsek, amelyeknél nagyon gyakori az emlődaganat. Ezeknek a daganatában kimutatható egy retrovírus, ami 95 százalékos egyezőséget mutat a humán emlőrákvírussal. Az egereknél bizonyított, hogy szoptatással vagy egyszerű testi kontaktussal is átkerülhet ez a vírus anyáról gyermekre - nem kizárt, hogy a humán emlőrák vírus is terjedhet így. Egy tavaly decemberi San Antonioban rendezett emlőrák-kongresszuson arról tartottak előadást, hogy a Nyugat-Európában és Észak-Amerikában előforduló emlődaganatok jelentős része - mintegy 30 százaléka - tartalmaz egy vírusrészecskét, amely fertőzéses ereredetű lehet, hiszen a többi egészséges szövetben nem mutatható ki. Az még nem bizonyított, hogy a vírus okozza az emlőrákot, csak hogy jelen van. Ha bebizonyosodik, hogy valóban a vírus váltja ki a betegséget, akkor ezt a típusú mellrákot meg lehetne előzni védőoltással. Ez tekintélyes hányada lehet az emlőrákoknak, de ezenkívül még sokféle típusa van a betegségnek, amik különböző okok miatt alakulnak ki, különböző kezelést igényelnek, különböző a prognózisuk. A kutatócsoport vizsgálatai egyébként még azt is felvetik, hogy az egerek az emberi vírus terjesztésében is felelősek lehetnek. Ez persze nem bizonyított - csupán epidemiológiai megfigyelésre alapozott feltételezés, mely a humán emlőrák-vírust tartalmazó daganatok és az "európai, amerikai" egérfajta teljesen egyforma elterjedése alapján vetődik fel.

A kongresszuson az étrend gyógyításban és megelőzésben játszott szerepéről is szó volt. Ilyen egyszerű módszerrel valóban tehetünk a mellrák kialakulása ellen?

Lassan az emlőrák kapcsán is úgy beszélünk a megelőzésről, mint más betegségek esetén. Ahogy a szívinkfarktus megelőzhető, egyre inkább úgy néz ki, hogy az emlőrák is az. Ha nincs is minden típusára biztos "tipp", de egyes emlőrákokra egyértelműen jó a preventív gyógyszeres kezelés, és megelőző hatású az ideális testsúly, ami tulajdonképpen a kalória-bevitel és -leadás helyes arányát tükrözi. Ne legyen túl nagy kalória tartalmú az étrendünk, ha keveset mozgunk. Fontos, hogy a kalóriabevitelben 20 százaléknál kevesebb legyen a zsír aránya - ez egyértelműen védő hatású. Segít a megelőzésben a hormonkezelések kerülése is - ami nem pusztán azt jelenti, hogy a klímaxban nem adunk hormonpótlást, hanem hogy például a terhesség szempontjából ideális életkorban nem védekezünk a teherbe esés ellen.

Ez azt jelenti, hogy a mostani fogamzásgátlók is károsak lehetnek?

A fiatal korban alkalmazott fogamzásgátlás nem jó az emlőrák szempontjából; növeli a kockázatot. De hasonlóan káros lehet a túlzott hormonkezelés a pozitív családtervezés érdekében. Mindenféle a hormonháztartásba való beavatkozás hátrányos az emlőrák-kockázat szempontjából. Ezzel szemben a korai - harminc éves kor alatti - terhesség például védő hatású. A terhesség ugyanis az emlő mirigyállományának teljes kifejlődésére jó hatással van, és ez véd a rákkeltők okozta hatások ellen.

A szoptatás illetve a szoptatás hiánya mennyire befolyásolja a kockázatot?

A szoptatás hiánya nem számít bizonyított kockázati tényezőnek - vannak olyan adatok, amik alátámásztják az összefüggést, vannak, amelyek elvetik, tehát nem egyértelműen megállapítható a szoptatás védő hatása.

Említette, hogy preventív gyógyszeres kezelés is alkalmazható bizonyos esetekben - ezzel milyen eredményt lehet elérni?

A kemo-prevenciónak nevezett öt éven át tartó gyógyszeres kezeléssel fokozott hajlam esetén csaknem felére csökkenthető a betegség kialakulásának kockázata. Ez az életkortól független, el lehet kezdeni 30 évesen és 60 évesen is a kezelést.

Hol érhető el a módszer?

A gyógyszert Magyarországon is alkalmazzák kezelésre, de preventív célra csak az USA-ban van törzskönyvezve. Ott a háziorvos felírhatja a páciensének, ha úgy látja, fokozott hajlama van emlőrákra. Erre következtethet például a beteg mellének röntgenképéből, abból, ha sok emlődaganat fordult elő a családban, ha jóindulatú daganatot távolítottak el korábban a mellből. Elsősorban a hormon receptor pozitív, vagyis hormonérzékeny emlődaganatok előfordulása előzhető meg gyógyszeresen, ami az összes emlőrákos eset 75 százalékát jelenti.

Mikor lesz elérhető a magyar nők számára is a gyógyszeres megelőzés?

A Szegedi Onkoterápiás Klinikán lehetőség van bekapcsolódni egy megelőző programba. Itt egy terápiás szerként már alkalmazott gyógyszer, egy úgynevezett aromatázgátló hatásosságát vizsgáljuk a megelőzésben. Világszerte közel kétszáz centrumban folyik a kipróbálás, összesen 10 ezer nőt vonnak be a programba. Itthon négy éve van lehetőség folyamatosan bekapcsolódni - a fokozott rizikócsoportba tartozó nők öt éves mellrák-megelőző kezelést kapnak. Egészséges, a klímax állapotában lévő nők jelentkezhetnek, náluk megvizsgáljuk, hogy valóban fokozott rizikócsoportba sorolhatók-e. Ezt valószínűsíti, ha valakinek a családjában több emlődaganatos eset fordult elő, ha jóindulatú csomót távolítottak el a melléből, ha nagyon korán volt az első és nagyon későn az utolsó menstruációja, ha nagyon későn, vagy egyáltalán nem vállalt gyereket.

Hol lehet jelentkezni a programra?

Ez az IBIS 2 elnevezésű program, a Szegedi Onkoterápiás Klinikán lehet érdeklődni. E-mailben is lehet jelentkezni a kahan@onko.szote.u-szeged.hu címen, illetve telefonon a 06-62/54-54-06-os számon.

e-mail nyomtatás

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.