Tízből kilenc gyermek már meggyógyítható az egyik gyermekkori leukémiatípusban

Kriván Gergely (jobbra) és Fodor Zsuzsanna, az Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány kuratóriumi elnöke (középen, elöl)Kriván Gergely (jobbra) és Fodor Zsuzsanna, az Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány kuratóriumi elnöke (középen, elöl)
Illyés András 2015. május 21.
Megosztás:

Az Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány 24 millió forintos adománnyal támogatja a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat működését - ezzel nagyjából kétezer rákbeteg gyermek orvosi kezelése könnyíthető meg a jövőben. Az adomány ünnepélyes átadásán dr. Kriván Gergelyt, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának vezető főorvosát és a Gyermekonkológiai Hálózat elnökét kérdeztük a daganatos gyermekek jelenlegi gyógyulási esélyeiről és gyógyítási lehetőségeiről.

"Nagyon lassan megy át a köztudatba, hogy a gyermekonkológiai betegségek nagy része ma már gyógyítható" - nyilatkozta nekünk nagyjából 3 éve dr. Ottóffy Gábor gyermekonkológus, a Pécsi Gyermekklinika Onkohematológiai Osztályának vezető szakorvosa. Változott-e ez az elmúlt néhány évben és javultak-e ebben az időszakban daganatos gyermekek gyógyulási esélyei?

Az elmúlt 3 évben - általában véve - nem növekedett tovább a daganatos gyermekek gyógyulási aránya, ami összességében - tehát a gyermekkori daganatok összes típusát tekintve - továbbra is 75% körül van. Ez azonban egy rettenetesen jó arány, hiszen az ötvenes-hatvanas években még csak mindössze 10%-os volt egy rákbeteg gyermek gyógyulási esélye. Más a helyzet akkor, ha nem az összes gyermekkori daganatról, hanem csak bizonyos daganattípusokról beszélünk. A Magyar Hematológiai és Transzfuziológiai Társaság konferenciáján néhány napja bemutatott eredmények alapján elmondható, hogy a leukémia egyik típusában, az akut limfoid leukémiában (ALL) lassan már a gyermekek közel 90%-a véglegesen meggyógyítható ma Magyarországon. Mindez a nemrég bevezetett új kezelési protokollnak köszönhető. Ezek az eredmények - amelyek egyébként mindenben megegyeznek a nemzetközi szinten is elért eredményekkel - véleményem szerint egyre inkább köztudottak lesznek. Azt a hiedelmet, hogy a rákbetegség egyenlő a halállal - amely a gyermekek esetében ma már egészen biztosan nem igaz - persze az összes pozitív fejlemény ellenére is nagyon nehéz felülírni. És egyelőre sajnos tényleg léteznek még olyan gyermekkori daganattípusok - központi idegrendszeri daganatok, veséből kiinduló daganatok vagy a csontdaganatok - ahol nem mindig tudjuk megmenteni az érintett gyermekek életét.

Az akut limfoid leukémia mellett mi a helyzet a gyermekkorban előforduló leukémiák egyéb típusaival?

A krónikus mieloid leukémia (CML) szerencsére nem nagyon fordul elő gyermekkorban, évente talán egy esetet diagnosztizálunk Magyarországon 18 év alatt. Az ALL mellett az akut mieloid leukémia (AML) fordul még elő gyakrabban, és itt sajnos még nem sikerült az ALL kezelési hatékonyságához hasonló eredményeket elérni. De ez nemcsak nálunk van így, hanem az egész világon is ugyanez a helyzet - a gyógyulási arány itt jelenleg 60% körül van. A kezelési siker azért rosszabb ebben a típusban, mert a betegség biológiája más, mint az akut limfoid leukémiáé.

Mekkora az esélye, hogy a már meggyógyított gyermeknél felnőttkorban visszatérjen a daganatos betegség?

A gyermekek esetében szerencsére végleges gyógyulásokról beszélhetünk, tehát nem az a helyzet, mint például a tüdőráknál, ahol inkább csak tünetmentes állapotról, de nem gyógyulásról szokás egyelőre beszélni. Előfordulhat azonban, hogy a gyermekkori kemoterápiás kezelések késleltetett mellékhatásaként - több évtized elteltével - úgynevezett másodlagos daganatok alakuljanak ki az érintetteknél. Éppen ezzel kapcsolatban végzünk egyébként mi magunk is egy vizsgálatot jelenleg, amelynek célja, hogy felmérjük a gyermekkori daganatok túlélőiben később megjelenő másodlagos tumortípusok gyakoriságait. Ezt a kutatást egy európai uniós finanszírozás keretében volt lehetőségünk elvégezni, az eredményeket pedig a közeljövőben fogjuk publikálni.

A gyermekkori daganatok kezelésében kizárólag kemoterápiát vagy célzott daganatellenes kezeléseket is alkalmaznak?

Kemoterápiát alkalmazunk, ezt azonban igyekszünk minél inkább az adott gyermek igényeihez igazítani. A kemoterápia dózisát például mindig a kezelt gyermek reagálóképességének függvényében állítjuk be. Így nem történik sem alulkezelés, sem pedig túlkezelés. Ha egy gyermek terápiára adott válasza a kezelés kezdetekor nem megfelelő, akkor erősítjük, idegen szóval intenzifikáljuk a kezelést. Azon gyermekeknél viszont, akik nagyon jól reagálnak, ott a kezelés biztonságosabbá tétele lesz a fő cél, ami a terápia kevésbé agresszív formában történő folytatását jelenti a legtöbb esetben.

Kriván Gergely (Fotó: Pályi Zsófia, Origo)

Mi az oka annak, hogy gyermekek esetében - például a leukémia már említett típusában, az akut limfoid leukémiánál - ennyire hatékony a kemoterápia, a felnőttek esetében ez azonban korántsem minden esetben van így?

Ennek az az egyik oka - ahogyan az ALL és az AML kezelési hatékonysága közötti nagymértékű eltérésnek is - hogy a gyermekkorban előforduló daganatok biológiája más, mint a felnőttkorban előfordulóké. Egy másik ok, hogy a felnőttkori daganatos betegségek, így a leukémiák esetében is sok más betegség - például isémiás szívbetegség - lehet jelen egyidejűleg, amit idegen szóval komorbiditásnak nevezünk. Egy harmadik ok, hogy felnőtteknél sokszor már az immunrendszer működése sem áll vissza a régebbi szintre egy kemoterápiás kezelést követően. Összetett kérdésről tehát van szó, amely nem vezethető vissza egyetlen okra. A klinikai tapasztalat mindesetre egyértelműen azt mutatja, hogy a gyermekkori daganatos betegségek általában sokkal hatékonyabban kezelhetőek kemoterápiával, mint a felnőttkori tumorok.

Milyen eredményekről számoltak még be a Magyar Hematológiai és Transzfuziológiai Társaság Ön által már említett, néhány nappal ezelőtti konferenciáján?

Zajlik még egy kutatás azzal kapcsolatban is, hogy a serdülőkorúakat és a fiatal felnőtteket miként lehetne ugyanazzal a kemoterápiás protokollal kezelni, amelyet már említettem az akut limfoid leukémia gyermekkori kezelésével kapcsolatban. Ez ugyanis várhatóan eredményesebb lenne ebben a két korcsoportban, mint amikor a felnőttek kemoterápiás protokollját alkalmazzuk náluk. Ugyanezt a kérdést nemcsak az akut limfoid leukémiánál, hanem más leukémiatípusoknál is vizsgáljuk. A gyermekkorban alkalmazott kemoterápiás protokollok agresszívebbek ugyan, de pont ezért hatékonyabbak is - ezt szeretnénk egyértelmű adatokkal alátámasztani.

Kik azok a Gyermekgyógyítók?

A Magyar Gyermekonkológiai Hálózat orvosai, nővérei és ápolói az ország 8 pontján küzdenek nap mint nap a rákos gyermekek életéért. Ők a Gyermekgyógyítók.

"Sokszor tapasztaljuk, hogy a pénzek gyakran nem jutnak el oda, ahol ezekre az összegekre a leginkább szükség lenne. Ezért hoztuk létre a Magyar Gyermekonkológiai Hálózatot, mert így a rendszerszintű problémákat megkerülve, közvetlenül azoknak a munkája támogatható, akik részt vesznek a daganatos gyermekek gyógyításában" - olvasható a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat honlapján, a www.gyermekdaganat.hu oldalon.

"A Magyarországon évente diagnosztizált 250-300 daganatos gyermek kétharmadát meggyógyítjuk. E hatalmas előrelépés nagyrészt annak köszönhető, hogy a betegeket a 4 évtizede működő Magyar Gyermekonkológiai Hálózat 8 gyógyító és 1 rehabilitációs központjában, egységes terápiás és szupportációs elvek mentén, nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek gyógyítják. A Magyar Gyermekonkológiai Hálózat hozta létre és működteti a beteg gyermekek demográfiai és kezeléssel kapcsolatos adatait tartalmazó Magyar Gyermektumor Regisztert is" - olvasható a honlapon.

Kapcsolódó anyagok:


Fókuszban a Gyermekgyógyítók - 24 millió forintos adomány a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat részére
(DOC)

A gyermekonkológiai hálózat elnökének nyílt levele a Gyermekrák Alapítványnak
(2014)

"Minden gyerek elvesztése trauma számunkra" - Simon Tamás cikke az Origón (2011)

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.