Betegjogok

Az utóbbi két évtizedben a betegjogok érvényesülésének területén pozitív irányú változás következett be. Ennek oka, hogy az alapvető emberi jogok az egészségügyi ellátás tükrében, mint betegjogok kerültek megfogalmazásra, és hogy az egészségügyi ellátást igénybe vevők sokkal tájékozottabbak.

Az l997. évben hatályba lépett "új" egészségügyi törvény a beteg embert önálló (szuverén, autonóm) személyiségnek tekinti, aki aktívan közreműködik a gyógyulás folyamatában, többnyire elősegíti ezzel kezelőorvosának munkáját, de önálló személyiségéből következően akár meg is tagadhatja a közreműködés lehetőségét, illetve vissza is utasíthatja az egészségügyi ellátást. A beteg embernek jogai vannak, de kötelezettségek is terhelik. Látszólag így teljes a jogviszony, melynek maradéktalan érvényesülése az egész társadalom érdeke. Ennek tükrében tekintjük át az egyes betegjogokat a törvény által szabályozott sorrendben.

 Összeállításunk a Jogaink betegségben - egészségben című könyv alapján készült, mely a Magyar Rákellenes Liga és a Magyar Betegjogi Közhasznú Egyesület közös kiadványa

  • Mit takar a betegjog fogalma?

    Betegjog mindazon jogosultságok összessége, melyek az egészségügyi ellátás során az azt igénybevevő személyt megilletik, függetlenül attól, hogy az ellátást igénybe vevő személy betegsége miatt vagy más okból kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátással (pl. szűrő vizsgálatok).

    Kapcsolódó anyagunk:

  • Az emberi méltóság tiszteletben tartásához való jog

    Az egészségügyi ellátás területén az ember méltóságának megőrzéséhez az átlagosnál is fokozottabb védelemre van szükség, mivel a beteg ember állapotánál fogva érzékeny és kiszolgáltatott.

  • Az intézmény elhagyásának joga

    A mozgásszabadság nem csupán a hétköznapi életben érvényesül, hanem a betegellátás során is. A beteg az egészségügyi intézményt szabadon elhagyhatja, feltéve, hogy ezzel mások testi épségét; egészségét nem veszélyezteti. Bizonyos helyzetben ez a szabadságjog korlátozható. Ilyen speciális helyzet áll elő a tbc-s betegek esetében, de a betegségnek csupán abban a fázisában, amikor a fertőzés veszélye fennáll.

  • Az önrendelkezéshez való jog

    Ez az egyik legterjedelmesebben szabályozott betegjog. Az önrendelkezés nemcsak a beteg embert illeti meg, hanem általánosan mindenkit. Eredendően alkotmányos alapjog, az alkotmány rendelkezésein nyugszik, ezért az ilyen jog csak rendkívüli esetben korlátozható, akkor is csak úgy, hogy a jog lényeges tartalmát ez a korlátozás nem érintheti.

  • Az ellátás visszautasításának joga

    Az egészségügyi ellátás visszautasításának joga sokban hasonlít az önrendelkezési joghoz. Ugyanakkor a hétköznapokban is sokszor említik az ellátás visszautasításának jogát, de ez többnyire az eutanázia kérdése kapcsán kerül felszínre.

  • A megfelelő szintű egészségügyi ellátáshoz való jog

    "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy részesüljön a lehető legmagasabb egészségügyi színvonal elérését lehetővé tevő összes intézkedésben." - Ezt az l96l. évi Európai Szociális Karta 11. Cikkelye rögzíti, melyet hazánkban is kihirdettek l999-ben. Lényegét tekintve a hatályos egészségügyi törvény szintén biztosítja ezt a jogot, csupán más szövegezésben.

  • A kapcsolattartás joga

    Lehetővé kell tenni, hogy a beteg szóbeli vagy írásbeli kapcsolatot tarthasson hozzátartozóival, igény esetén akár egyházi személlyel is. Vannak olyan esetek, amikor ennek objektív akadálya van (pl. fertőző betegségek esetén). A betegnek - ha nem egyszemélyes kórteremben került elhelyezésre - tekintettel kell lenni a vele egy kórteremben elhelyezett betegekre is. Ez azt is jelenti, hogy mindenki köteles betegtársainak jogait tiszteletben tartani, és a betegellátást nem megzavarni.

  • Tájékoztatáshoz való jog

    A tájékozott beteg joga két oldalról közelítendő meg. Ami az egyik oldalon jogként jelenik meg, az a másik oldalon, vagyis az orvos oldalán, kötelezettségként szerepel. Míg a betegnek joga van ahhoz, hogy egyéniesített formában - a beteg értelmi szintjének, korának, állapotának, iskolázottságának figyelembe vételével - részletes tájékoztatást kapjon az egészségi állapotát érintő kérdésekben, addig az orvos tájékoztatási kötelezettsége azzal a korláttal érvényesül, hogy a tőle elvárható ismereteknek megfelelően és legjobb tudása szerint tájékoztassa a beteget annak egészségi állapotáról.

  • Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

    A törvény kiemelten kezeli a betegnek a kezelésével kapcsolatos dokumentáció megismerhetőségére vonatkozó jogát. Ez a betegjog összetett.

  • Az orvosi titoktartáshoz való jog

    Az orvosi titoktartáshoz való jog szoros kapcsolatban áll az egészségügyi adatok megismerhetőségével, illetve általában a személyiség védelmével. Az orvosi titok fogalma két összetevőből áll. Az egyik összetevő a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi adat, a másik a beteg személyes adatai.