Gyakorlati tanácsok a kemoterápia mellékhatásainak enyhítésére

Vegyük sorra a leggyakrabban előforduló mellékhatásokat és azok kezelését!

Az egyik legtöbbször előforduló tünet a hányinger.

Ha úgy érezzük, hogy hányingerünk van, émelyeg a gyomrunk, akkor kerüljük a forró ételek és italok fogyasztását, mint például a tea, levesek, forró főételek, hiszen ezek fokozhatják a hányingert. Ajánlatos hűvös folyadékot fogyasztani apró kortyokban, illetve ha levest kívánunk akkor megvárni míg langyosra hűl, és utána elfogyasztani azt.

A hányingert fokozhatja az ételek illata is, ezért ha lehetséges ne tartózkodjunk a főzőtérben, illetve kerüljük azokat az ételeket amelyeknek erős illatuk van (pl. pörkölt, lecsó). Étkezés után ha van rá mód érdemes 20-30 percet pihenni ülve, vagy kitámasztott háttal.

A citrom, és a narancshéj illata enyhítheti a hányingert, akár a vízbe is lehet csepegtetni pár csepp citromlevet, illetve jó hányinger-csillapító a gyömbéres víz, és a lehűtött borsmenta tea is.

Ha úgy érezzük, hogy már tudunk enni, ajánlatos eleinte kisebb adagokat elfogyasztani az egyes étkezések alkalmával, hogy elkerüljük a gyomor feszülését. Étkezzünk egy nap 4-5, akár 6 alkalommal, hiszen egyszerre csak kis mennyiséget fogunk tudni elfogyasztani. Válasszunk könnyen emészthető, de magas tápértékű ételeket, és kerüljük a zsíros, illetve bő zsírban sült ételeket, az erős fűszerezésű, valamint a töményen édes ételeket/italokat.

Szintén nem javasolt ebben az időszakban amíg a hányinger tart, a puffasztó hatású ételek (pl.: szárazhüvelyesek, káposztafélék) fogyasztása, illetve magas rosttartalmuk miatt a teljeskiőrlésű gabonafélék, és az aprómagvas gyümölcsök fogyasztása.

A hányás megszűnése után az étrendünket fokozatosan célszerű újra felépíteni. Az első napon ajánlott élelmiszerek például az alma, banán, keksz, ropi, kétszersült, főtt rizs, főtt burgonya, vizes burgonyapüré, főtt sárgarépa, almapüré, almakompót. A 2-3. napon a diéta bővíthető az alábbiakkal: főtt csirke/pulykamell, natúr joghurt, sovány túró, zsírszegény sajtok. Étrendünk ezután fokozatosan bővíthető, de néhány napig még ügyelni kell arra, hogy zsírszegényen étkezzünk, kerüljük a nehezen emészthető ételeket.

Ugyancsak gyakran jelentkező tünet a bélműködés megváltozása: egyeseknek hasmenésük, másoknak székrekedésük lehet.

Bármely okból kialakult hasmenés esetén étrendi megszorításokat kell bevezetni, és nincs ez másképp a kemoterápiás kezelés mellékhatásaként fellépő hasmenés esetében sem. Kerüljük a zsíros, illetve az erősen fűszeres ételeket, valamint a tejet és tejtermékeket. A folyadékveszteség miatt felnőtteknek napi 2-2,5 liter folyadékbevitel javasolt, amelyet célszerű ásványvíz, tea, gyógytea, szűrt gyümölcslevek formájában fedezni.

Hasmenéssel járó állapotokban jelentős lehet a káliumvesztés, melyet magas káliumtartalmú élelmiszerek fogyasztásával pótolhatunk. Ilyenek például a banán, burgonya, cékla, sárgarépa, vagy a sütőtök. A hasmenés tüneteinek enyhülése után is fokozatosan kell felépíteni a diétát, és 3-5 napig még rostokban szegény, könnyen emészthető, zsírszegény ételek fogyasztása javasolt.

Amennyiben székrekedést tapasztalunk, a rostban gazdag táplálékok, úgymint a zöldségfélék, gyümölcsök, teljes kiőrlésű kenyerek, gabonafélék fogyasztása jó hatású lehet. Szintén kedvező hatása van az aszalt szilvának, illetve a szilvalekvárnak a széklet rendezésében. A rostdús táplálkozás mellett kiemelten fontos a bőséges folyadékbevitel, erre különösen ügyeljünk!

Ha úgy érezzük, hogy ízérzékelésünk megváltozott, vagy csökkent, használjunk bátran zöldfűszereket. A petrezselyem, az oregánó, a bazsalikom, lestyán, tárkony, kakukkfű, majoranna például kellemes fűszeres ízt kölcsönöz az ételeknek. Bátran kísérletezzünk velük!

Gyakori tünet a száj- és torokszárazság is. Ilyenkor jó hatású lehet, ha például kamillateával vagy aloe vera levével öblögetünk naponta több alkalommal. Fogyasszunk elegendő mennyiségű folyadékot, egyenletesen elosztva a nap folyamán. A koffeintartalmú italok és a cukros üdítők jelentősen kiszáríthatják a szájnyálkahártyát, ezért ezeket mellőzzük a tünetek megszűnéséig. A citrom is javíthatja a szájszárazság tüneteit azzal, hogy stimulálja a nyáltermelődést.

Jellemzően 1 héttel a kezelés megkezdését követően alakulhat ki a szájnyálkahártya kifekélyesedése. A sós, füstölt és száraz ételek, a csípős fűszerek, illetve a citrusfélék az érzékeny szájnyálkahártyát sérthetik, irritálhatják, ezért ezek kerüljük. Fogyasszunk puha, pépes, vagy folyékony állagú, könnyen nyelhető ételeket mint például pudingok, turmixok, burgonyapüré, burgonyafőzelék, tökfőzelék, puhára főtt zöldségek stb.

Étvágytalanság esetén is vannak olyan gyakorlati praktikák, amelyek segíthetnek az állapotunk javulásában. Ilyen praktika lehet például, ha egyszerre kisebb adagot teszünk a tányérunkra az étkezések alkalmával, amelyet biztosan el tudunk fogyasztani, és sikerélményünk lesz. A túl sok étel látványa riasztó lehet, és ha nem tudjuk mind megenni, a kudarc hatására elmehet a kedvünk az étkezéstől.

Tálaljuk étvágygerjesztően az ételt! Az ízlésesen tálalt étel látványa meghozhatja az étvágyat. Az étkezésekre mindig szánjunk elég időt, az ételeket alaposan rágjuk meg, ne kapkodjunk. Ha kapkodva étkezünk, előfordulhat, hogy kellemetlen érzés alakul ki a gyomrunkban a sok lenyelt levegő, vagy éppen a nem eléggé megrágott ételek miatt.

Előfordulhat kifejezett húsundor a kezelések ideje alatt. Ha nem kívánjuk a húst, semmiképpen se erőltessük! A húsokat mással is helyettesíthetjük: fogyasszunk helyette feltétként tojást, vagy helyettesítsük a húst szójával, amely nagyon jól használható akár rakott ételekbe is. Fehérjeigényünket biztosíthatjuk úgy is, ha túróval, sajttal dúsítjuk ételeinket.

A terápia egyik mellékhatása lehet a vérszegénység kialakulása is, valamint az ennek következtében fellépő gyengeség, fáradékonyság. Ez azért alakul ki, mert a szervezet vasraktárai kiürülnek, éppen ezért a vas pótlása rendkívül fontos. Megkülönböztetünk állati, illetve növényi eredetű vasforrásokat. Az állati eredetű élelmiszerekben található vas, az úgynevezett hemkötésű vas nagyobb arányban szívódik fel a szervezetből, mint az úgynevezett nem-hem vas, amelyek növényi eredetű táplálékokban fordulnak elő. A vas felszívódásához ugyanakkor elengedhetetlen a megfelelő C-vitamin, valamint a folsavellátottság.

Fontos azonban tudni, hogy a vasfelszívódást gátolják bizonyos élelmiszerekben előforduló vegyületek. Ilyen az oxálsav (a spenót, a sóska, a rebarbara tartalmazza), a csersav (kávé, erősre főzött fekete tea), illetve a gabonafélék korpájában lévő úgynevezett fitátok. Ugyanilyen gátló hatású vegyületeket tartalmaz a dió, a hüvelyesek, és a kóla is. Ezért vastartalmú élelmiszerrel, vagy étrend-kiegészítő készítménnyel történő egyidejű fogyasztásuk nem ajánlott.

A terápia mellékhatásaként a fehérvérsejtszám is lecsökkenhet, ami fogékonyabbá teszi szervezetünket a különböző fertőzésekre. Ilyenkor a mosatlan gyümölcs/zöldség fogyasztása fokozott veszélyt jelenthet a betegre nézve. Alaposan mossunk meg fogyasztás előtt minden zöldséget és gyümölcsöt, illetve ha van rá módunk hámozzuk meg őket. A nyers tej, és a nyers tejből készült tejtermékek (például a camambert és brie típusú sajtok) szintén nem javasoltak, a fertőzésveszély miatt.

A nyers húst tartalmazó ételek fogyasztása (például tatárbifsztek), illetve a nyers tojást tartalmazó ételek (házilag elkészített majonéz, tiramisu) szintén ellenjavallottak.

Általánosságban elmondható, hogy az ételeket mindig hőkezelni kell, és újramelegítés során is ügyelni kell a megfelelően hosszú ideig való forralásra. Ételkészítés során nagy gondot kell fordítani mind a személyi, mind a használatban levő konyhai eszközök megfelelő higiéniájára, hogy elkerüljük a különböző fertőzéseket.

(hirdetés)