A hererák fogalma és előfordulásának gyakorisága

Megosztás:

Jó- és rosszindulatú hererák egyaránt létezik. A rosszindulatú hererák ugyan ritka, mégis különösen fontos rákféleség, tekintve, hogy nem az idősebb, hanem inkább a fiatalabb férfiakat érinti. Hererák rendszerint csak az egyik herében alakul ki.

Hereráknak a heréket felépítő sejtekből eredő rosszindulatú daganatokat nevezzük (létezik a herében jóindulatú daganat is). A hererák ugyan - mint már említést nyert - ritka, mégis, különösen fontos rákféleség, mert túlnyomó többségük fiatal férfiakban fordul elő, de bármely más életkorban is előfordulhat. A 15-34 év közötti korú férfiakban ez a leggyakoribb rákféleség. Magyarországon évente 250-280 az új hererákos betegek száma.

A herét felépítő sejtek bármelyikéből kiindulhat rosszindulatú daganat, de a hererákok túlnyomó többsége (94%-a) a herecsatornákat bélelő és a hímivarsejteket termelő csírahámsejtekből ered. Maga a hererák elnevezés tehát tulajdonképpen többféle, különböző, de a heréből kiinduló rosszindulatú daganat közös megjelölésére szolgál. Ezek rendelkeznek ugyan sajátos egyedi vonásokkal, de lényegében valamennyi azonos vagy igen hasonló tünetekkel jár.

Hererák rendszerint csak az egyik herében alakul ki. Nagyon csekély annak az esélye, hogy a hererákból való kigyógyulás után, később, a másik herében újabb hererák keletkezzen.

Előrehaladott stádiumban - más rákokhoz hasonlóan - a hererákok is tovaterjedhetnek a szervezetben. A csírasejtes heredaganatok kezdetben a nyirokereken át szóródnak és elsősorban a főverőér (aorta) hasi szakasza mentén elhelyezkedő nyirokcsomókba adnak áttéteket. Később azonban a daganat a vérerekbe is betörhet és a vérpályákon át szétszóródó daganatsejtekből távoli szervekben is kialakulhatnak áttétek, elsősorban a tüdőben, ritkábban a májban, agyban és csontokban.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.