Mikor van szükség őssejt-átültetésre limfómában? - A Limfóma Világnap előadásai videón (2. rész)

Daganatok.hu 2015. október 18.
Megosztás:

Az idei Limfóma Világnapról szóló videós összefoglalónk második részében prof. dr. Masszi Tamás, a Szent László Kórház Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának vezető főorvosa beszélt az őssejt-transzplantáció lehetőségeiről limfómák esetén, dr. Mikala Gábor részlegvezető főorvos pedig - aki szintén a Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályon dolgozik - a fiatal mielóma multiplexes betegek kezelésének menetét ismertette. Prof. dr. Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára az alternatív orvoslás árnyoldalairól tartott előadást.

Masszi Tamás elmondta: az őssejt-transzplantáció eljárása - más onkohematológiai betegségekkel ellentétben - nem az elsődleges opció a limfómák kezelésére. Sok esetben bőven elég, ha az orvos várakozik, és nézi, hogy nem romlik-e a beteg állapota. Ez talán furcsán hangzik, de egyes típusoknál semmi értelme közbeavatkozni, mert ezzel csak ártanánk a páciensnek. Más esetekben szintén nincs szükség komoly kezelésre, csak például egy enyhe sugárterápiára. Megint más esetekben erősebb kemoterápiás kezelés válhat szükségessé, ha pedig ez már elérhető az adott típusra, akkor a kemoterápiánál sokkal kíméletesebb célzott daganatellenes kezelést is adhat az orvos.

Mikor válnak szükségessé az őssejt-transzplantációs beavatkozások limfómák esetén? Mindez kiderül a fenti videóból, a beavatkozás várható hasznával és lehetséges kockázataival együtt.

Masszi Tamás egy korábbi előadása az őssejt-transzplantációról mielóma multiplexben: Az őssejt-átültetés lehetőségei mielómában - Masszi Tamás előadása (videó) 

A fiatal mielóma multiplexes betegek kezelése

A mielóma multiplex a nyirokrendszer úgynevezett plazmasejtjeinek betegsége. Erre a kórképre - más ráktípusokkal ellentétben - nem annyira a daganatos sejtek kóros szaporodása a jellemző, hanem inkább az, hogy a plazmasejtek mintegy "elfelejtenek" elpusztulni. Emiatt folyamatosan nagy mennyiségben termelnek bizonyos immunglobulinokat, ami a csontvelőben gátolja a vér alakos elemeinek - fehérvérsejtek, vörösvértestek és vérlemezkék - képződését.

Mikala - aki évek óta tart igen színvonalas ismeretterjesztő előadásokat a mielóma multiplexről - elmondta: a mielóma diagnózisa átlagosan 65 év körül következik be, de persze ennél fiatalabb életkorban is jelentkezhet a betegség. A hivatalos orvosi definíció szerint az számít fiatalnak, aki életkora, általános állapota és kísérőbetegei alapján alkalmas arra, hogy nagy dózisú kemoterápiát, illetve őssejt-transzplantációt lehessen nála alkalmazni. Az őssejt-transzplantáció felső életkora egyébként az utóbbi években egyre inkább kitolódik: a legidősebb ilyen beteg - bár erre egyelőre nem hazánkban, hanem az USA-ban került sor - 83 éves.

Az előadásból minden további részlet kiderül a fiatalabb - tehát a fent említett kezelésekre még alkalmas - betegek legoptimálisabb terápiájáról.

Mikala Gábor egy korábbi előadása a mielóma multiplex gyógyszeres kezelési lehetőségeiről: A mielóma gyógyszeres kezelése - Mikala Gábor előadása (videó) 

Milyen veszélyeket rejtenek az "alternatív" rákkelezések?

A világnap utolsó előadásában Boldogkői Zsolt beszélt arról, hogy milyen veszélyeknek vannak kitéve azok a betegek, akik nem az orvostudomány hosszú évek alatt kiérlelt, többszörösen leellenőrzött és bizonyítékokon alapuló kezelési módszereit választják, hanem ezt elutasítva az alternatív gyógyászat - sokszor teljes mértékben megbízhatatlan - képviselőire bízzák az életüket.

Fontos megemlíteni, hogy az "alternatív" gyógyító kezelésekre - ami valójában nem létezik, hiszen valami vagy működik, vagy nem, és ha működik, onnantól már nem alternatív kezelés, hanem a szakma által is elismert orvosi kezelés - a betegek részéről komoly igény van. Ami teljesen érthető is, hiszen mindenki meg szeretne gyógyulni. Nagyon nem mindegy azonban, hogy elutasítjuk-e az onkológusok által felkínált kezelést - amely persze nem biztos, hogy segíteni fog, hiszen több ráktípus esetében sem ismert még a hatékony kezelési mód - vagy a kezelőorvossal egyeztetve olyan kiegészítő - tehát a javasolt terápia mellett alkalmazott - kezelést választunk, amely ha nem is feltétlenül segít, de ártani biztosan nem fog.

Boldogkői előadásából megtudhatjuk, hogy miért nem érdemes kihagyni a kezelőorvosunkat a kezelésünkkel kapcsolatos döntési folyamatból.

 

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.