Segíthet-e a táplálkozás a vastagbélrák megelőzésében?

Általánosságban elmondható, hogy a vastagbélrák megelőzése érdekében minél több zöldséget (és gyümölcsöt), és minél kevesebb állati eredetű, telített zsírt érdemes fogyasztanunk. A másik általános tanács, hogy a tápanyagokat lehetőleg az ételeinkkel és ne a különféle étrend-kiegészítők szedésével juttassuk a szervezetünkbe.

Külön kiemelendő még a növényi eredetű rostok szerepe. A rostok például azáltal csökkenthetik a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, hogy felgyorsítják a bélsár bélen való áthaladását. Ennek köszönhetően lerövidül az az időszak, amíg a bélsár - és a benne esetlegesen előforduló rákkeltő anyagok - közvetlenül is érintkezhetnek a bélnyálkahártyával.

A növényi eredetű rostok és a vastagbélrák

Rostfogyasztásunkat elsősorban friss gyümölcsökből és zöldségekből, teljes kiőrlésű gabonafélékből és kenyerekből, aszalt gyümölcsökből (például aszalt szilva vagy mazsola), bogyós gyümölcsökből, vesebabból és más hüvelyesekből (például sárgaborsó, zöldborsó, lencse), valamint barna rizsből fedezhetjük.

A rostfogyasztás hatásaival kapcsolatos nyolc külön tanulmány egyaránt azt mutatta ki, hogy a vastagbélrák kockázata azoknál volt a legkisebb, akik a legtöbb rostot fogyasztották, azoknál pedig a legmagasabb, akiknek étrendjében a legkevésbé voltak jelen a rosttartalmú ételek. Ezekben a tanulmányokban kizárólag természetes élelmiszerek szerepeltek, rosttartalmú étrend-kiegészítők vagy rostokkal mesterségesen dúsított ételek azonban nem.

A rostok vastagbélrákkal szembeni védő hatása nem feltétlenül csak annak köszönhető, hogy felgyorsul a bélsár haladása. Azok ugyanis, akik magas rosttartalmú diétát követnek, általában kerülik a vastagbélrák kockázatát növelő ételek, például a vörös és feldolgozott húsok fogyasztását. A rostok egyes típusai ezen kívül felgyorsítják az epesavak bélcsatornán történő áthaladását, ami azért előnyös, mert az emésztés során keletkező másodlagos epesavak rákkeltő hatásúak lehetnek. A rostszegény diéta ezen kívül székrekedést okozhat, így a különféle rákkeltő hatású anyagok tovább időznek a bélcsatornában, növelve a sejtek rosszindulatú elfajulásának esélyét.

Zöldségek, gyümölcsök és a vastagbélrák

A zöldségek és gyümölcsök elsősorban vitamin- és ásványianyag-tartalmuknak köszönhetően védhetnek a vastagbélrákkal szemben. A vitaminok és ásványi anyagok főként antioxidáns hatásuknak köszönhetően óvhatják meg a sejteket azoktól a károsodásoktól, amelyek rákos elfajuláshoz vezethetnek.

Meggyőző bizonyítékok szólnak amellett is, hogy a folsavban gazdag étrend hatására kimutathatóan csökken a vastagbélrák kialakulásának esélye. A folsav a B-vitaminok közé tartozik. Többféle gén ki- illetve bekapcsolásában is szerepet játszik, ami szintén azoknak a korai, sejtszintű folyamatoknak a beindulását gátolhatja, amelyek eredménye rákos elfajulás lehet. A szintetikus folsav nem rendelkezik hasonló védő hatással.

A folsav a sötétzöld színű, leveles zöldségekben - például a spenótban, bimbós kelben, karfiolban, brokkoliban, karalábéban, fejes káposztában, kelkáposztában - valamint a citrusfélékben található meg nagyobb mennyiségben. A káposztafélékben a folsavon kívül izotiocianátok is előfordulnak, amelyek ugyancsak rákellenes hatással rendelkeznek. Segítenek például a rákkeltő anyagok sejtekből történő eltávolításában, a tumorsejtek elpusztításában, gátolhatják a tumor vérellátását, emellett antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásuk is van. A hüvelyesek emésztése során ezen kívül rövid láncú zsírsavak, például butirát is keletkezik, amely ugyancsak rákellenes hatással - például a ráksejtek növekedésének gátlásával - bír.

Érdemes megjegyezni, hogy ha a zöldségek és gyümölcsök helyett étrend-kiegészítőket fogyasztunk, akkor sem a növényi rostokat, sem más, a növényekben előforduló és talán a rákkal szemben is védő vegyületeket nem juttatjuk be a szervezetünkbe. Ilyen vegyületek például a flavonoidok, a fenolok és a növényi ösztrogének (fitoösztrogének), illetve a terpének (például a likopin és a karotin). Ezen anyagokhoz például a paradicsom, a sárgarépa, a citrusfélék, a bogyós gyümölcsök, a paprika, a brokkoli, a káposzta vagy épp a szója fogyasztásával juthatunk hozzá.

Húsok, halak, fehérjék és a vastagbélrák

Fehérjebevitelünket fedezhetjük többek között húsokból, halakból, tojásból, tejtermékekből, babból, szójából, szójatúróból (tofuból) és teljes kiőrlésű gabonákból. Az általánosan hangoztatott tanács szerint nem érdemes nagy mennyiségű vörös és feldolgozott húst fogyasztanunk, mert ezek - több kutatás eredményei alapján - növelik a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. A vörös húsok közé tartozik a sertés, a marha, a birka vagy a disznóhús, a feldolgozott húsok közé pedig a virsli, a szalámi, a sonka, a szalonna és a sózott marhahús.

Meg kell említeni, hogy nem feltétlenül a vörös húsok fogyasztásával van a baj, sokkal inkább azokkal a kémiai eljárásokkal, amelyeken a feldolgozott hústermékek átesnek. Az egyik átfogó kutatás - bár a vörös húsok esetében is nagyobb rákkockázatot állapított meg - a feldolgozott hústermékeket egyértelműen veszélyesebbnek ítélte. A vöröshús-fogyasztás egészségre gyakorolt hatását ráadásul azért is nehéz megállapítani, mert a vöröshús-rajongók jellemzően többet dohányoznak, több alkoholt fogyasztanak és kevesebbet mozognak. Egy másik - szintén átfogó - kutatás pedig arra jutott, hogy a vöröshús-fogyasztás önmagában nem növeli a daganatos betegségek kockázatát, a feldolgozott húsáruk azonban igen. (Ezekről az eredményekről ebben a cikkben olvashat bővebben: Tényleg káros a vörös hús?).

Sokat számíthat az is, hogy miként készítjük el a vörös húsokat. Ha ez nagyon magas hőmérsékleten történik, akkor policiklusos aromás szénhidrogének és aromás aminok keletkezhetnek, amelyek rákkeltőek lehetnek. A feldolgozott húsokban a baktériumölő hatású tartósítószerek, a nitrát és a nitrit jelenthetnek problémát, amelyek vonzó piros színt is biztosítanak a húsnak. A feldolgozott húsokban nitrózaminok is lehetnek, amelyek magas hőmérsékleten, illetve gyomorsav hatására ugyancsak nitritekre bomlanak.

A szárnyasok - például a csirke és a pulykahús - nem emelik, a halak rendszeres fogyasztása pedig mérsékelheti is a vastagbélrák-kockázatot. (Egy ezzel kapcsolatos kutatási eredmény itt olvasható: Mennyi ajánlott vörös húsból?).

Zsírok és a vastagbélrák

A magas zsírtartalmú étrendet több kutatás is összefüggésbe hozta a vastagbélrákkal, az azonban nem bizonyosodott be, hogy feltétlenül a zsírok növelik a daganat kialakulásának esélyét. Lehet, hogy az imént említett húsfogyasztás (főként a feldolgozott húsoké), vagy általában véve, az egészségtelen életmód jelenti a problémát. Ennek ellenére érdemes inkább egyszeresen vagy többszörösen telítetlen, növényi eredetű zsírokat fogyasztanunk, és minél kevesebb állati eredetű, telített zsírt.

Megjegyzendő, hogy a nagymennyiségű zsírbevitel növeli a bélcsatornában felszabaduló epesavak mennyiségét, amelyek a zsírok lebontásáért felelnek. Ezek az emésztési folyamatok során másodlagos epesavakká alakulnak, amelyek a bélfal sejtjeivel érintkezve elősegíthetik a tumorkialakulást.

Kalcium, D-vitamin és a vastagbélrák

A kalcium szintén védhet a vastagbélrákkal szemben. A kalciummal kapcsolatos eredmények áttekintése azt mutatta, hogy akik a legtöbb kalciumot fogyasztották (naponta 1300 milligrammnál többet), azoknál alacsonyabbnak adódott a vastagbélrák-kockázat, mint akik 500 milligrammnál is kevesebbet vittek be naponta. A kalciumbevitel növelését kis mennyiségekkel érdemes elkezdeni, tej, sajt, joghurt, lazac, szardínia, és sötétzöld, leveles zöldségek (spenót, bimbós kel, karfiol, brokkoli, karalábé, fejes káposzta, kelkáposzta) fogyasztásával.

A kalcium a polipok kialakulásának gátlásával védhet a vastagbélrákkal szemben. Egy áttekintő tanulmány alapján napi 1 gramm kalcium bevitele már védő hatást fejt ki.

A D-vitamin - több kutatási eredmény szerint - ugyancsak védő hatást gyakorolhat. A napozáson kívül emiatt érdemes D-vitamint is tartalmazó ételeket is ennünk, például lazacot, szardíniát, tojássárgáját és csirkemájat.

Alkohol, dohányzás és vastagbélrák

Az áttekintő tanulmányok alapján a rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás jelentősen emeli a rákkockázatot, ahogyan a dohányzásnak is hasonló hatása lehet.

* * *

Források:

Food types and bowel cancer 

Eating to Prevent Colorectal Cancer 

Which foods are most protective against colon cancer?