Mára több tudományos kutatás eredményei alapján egyre bizonyosabbnak tűnik, hogy következetes, testi és lelki egészségünket erősítő életmódváltozással számos súlyos betegség progressziója megállítható, sőt akár visszafordítható. De mi áll ezen gyógyító hatás hátterében, milyen molekuláris biológiai folyamatok biztosítják a pozitív élettani változásokat?
Életmód híreink:
A rendszeres rövid ideig tartó erőteljes fizikai aktivitás is csökkentheti a halálozás kockázatát
Hogyan okozhat a légszennyezettség tüdőrákot a nemdohányzókban?
Az alkoholfogyasztás okozhat-e rosszindulatú daganatot?
Út a polcokig: gyógyszerek és étrend-kiegészítők
Minden évszakban fontos a bőrrák kockázatának csökkentése
Kapcsolódó háttéranyagaink:
Első eredmények: a koszorúér betegség és a prosztatarák progressziójának gátlása
Dean Ornish professzor, a Preventive Medicine Research Institute megalapítója, a University of California, San Francisco klinikai belgyógyász professzora. Dr. Ornish több mint harminc évvel ezelőtt direkt klinikai vizsgálatokkal igazolta és élvonalbeli orvostudományi folyóiratokban publikálta, hogy a súlyos koszorúér betegség progressziója átfogó életmódváltással megállítható, sőt bizonyos reverzibilitása is észlelhető gyógyszerek illetve sebészeti beavatkozás nélkül.
Ornish és munkatársai későbbi vizsgálatai arra utaltak, hogy az általuk összeállított komplex életmódváltás megállíthatja a prosztatarák korai stádiumának progresszióját is. A Prostate Cancer Lifestyle Trial (Prosztatarák Életmód Vizsgálat) keretében 93 prosztatarákkal diagnosztizált férfit vizsgáltak, a betegségüknek az úgynevezett aktív megfigyelés stádiumában voltak. Ebben az időszakban a rendszeres orvosi ellenőrzés az előírt szakmai teendő.
A vizsgálatban részt vevő betegek egy része önként vállalva szigorú orvosi kontroll alatt markánsan megváltoztatta korábbi életmódját az Ornish Program által megfogalmazott szempontoknak megfelelően (kísérleti csoport). Az életmódváltoztatás részét képezte nemcsak a zsírszegény, növényi alapú étrendre való áttérés, hanem a stresszel való megbirkózás stratégiáinak elsajátítása, a rendszeres testmozgás, valamint a csoportos pszichoszociális segítségnyújtás legváltozatosabb formái is.
A betegek másik része (kontroll csoport) vagy nem hajtott végre semmilyen változtatást, vagy szabadon választhatott az Ornish Program elemeiből. A vizsgálat eredményeit a Journal of Urology közölte. Eszerint a két csoport között szignifikáns eltérés mutatkozott már az első évben is a betegség előrehaladását illetően: az életmód-változtatásban részt vevő csoport tagjai egyikénél sem volt szükség a hagyományos kezelések megkezdésére a vizsgálat ideje alatt, és a vér PSA szintje is csökkenő tendenciát mutatott. Ezzel szemben a kontroll csoport 6 tagjánál a betegség progressziója olyan méreteket öltött, hogy muszáj volt elkezdeni a konzervatív terápiát. Még markánsabb eredmény volt az, hogy a prosztata ráksejtek in vitro (tehát sejttenyészetben vizsgált) növekedését a kísérleti, életmódváltó csoport vérszéruma 70%-ban gátolta, míg a kontroll csoporté csak 9%-ban. Az ezt követő években is lényeges különbség mutatkozott az életmódváltó és a kontroll csoport között.
Az élettani változások molekuláris háttere: a telomeráz-aktivitás növekedése
Egy következő vizsgálat - amelynek eredményeit a Lancet Oncology, a legjelentősebb onkológiai szakfolyóirat közölte le - az életmódváltozásnak az immunrendszer mononukleáris sejtjei telomeráz aktivitására gyakorolt hatását vizsgálta. Ezek az immunsejtek felelősek a tumorsejtek pusztulását előidéző "tumor nekrózis faktor alfa" (TNF-alfa) termeléséért, így a daganatellenes természetes immunválasz egyik legfontosabb tagjai. A bennük mérhető telomeráz enzimszint arányos a sejtek élettartamával, a magasabb telomeráz szint lassítja a sejtek (ill. a sejtvonal) öregedését (lásd keretes írásunkat is).
A vizsgálat során Ornish és Elisabeth Blackburn prosztatarákos betegek perifériás mononukleáris sejtjeit vizsgálták három hónap intenzív és szigorúan kontrollált komplex életmódváltoztatás után, és azt találták, hogy az intenzív váltás hatására 3 hónap után a telomeráz enzim aktivitása szignifikánsan emelkedett (közel 30%-kal!) a betegek perifériás mononukleáris sejtjeiben, egyidejűleg az LDL és az összkoleszterin szint csökkenésével.
A sejtek élettartamának egyik meghatározó tényezője a kromoszómák végein található speciális szakaszok, az ún. telomerák (másképpen telomerek) hossza. A telomerák szerepe az, hogy védjék a kromoszómák végeit az osztódások során. Hat bázispárnyi szakasz ismétlődéseiből épülnek fel, és körülbelül 25 000 bázispárnyi hosszúságú szekvenciák. A telomerák szintéziséért és fenntartásáért a telomeráz enzim felelős. Ennek aktivitása azonban a legtöbb sejtünkben olyan alacsony, hogy a telomerák minden osztódás alkalmával rövidülnek, mígnem annyira elfogynak, hogy nem tudják megakadályozni a kromoszómák összecsapzódását. A kromoszómák fúziója következtében a DNS-állomány sérülékennyé válik, a sejtosztódáskor feltöredezik, degradálódik, ami a sejt öregedéséhez és halálához vezet.
A modern, tudományos bizonyítékokon alapuló orvoslás általában szkeptikus az életmód változtatás szerepét illetően, joggal, mert számos korábbi, életmóddal kapcsolatos kutatás ellentmondásos eredményekhez vezetett. Ornish és a Nobel díjas Elisabeth Blackburn közös tudományos munkássága azonban mindenképpen megfontolásra, továbbgondolásra érdemes.
Prof. dr. Falus András a Quintess által szervezett kerekasztal beszélgetésen az Ornish-Program eddig feltárt molekuláris biológiai hatásmechanizmusát ismerteti
Egyes életmódbeli tényezők, amelyek bizonyítottan kapcsolhatóak a daganatos és kardiovaszkuláris betegségek kockázatának növekedéséhez (mozgásszegény életmód, egészségtelen összetételű táplálkozás, elhízás stb.), úgy tűnik, hogy "elrontják" a telomerák “karbantartási rendszerét", és nagy valószínűséggel ez képezi hatásuk molekuláris biológiai alapjait.
Az Ornish program négy alapeleme a következő:
- Zsírszegény, csaknem lakto-ovo-vegetáriánus diéta, amelyben alapelv a koleszterol és telített zsírok eliminálása. A bevitt összenergia 10%-a adódhat zsírokból, és a napi koleszterin bevitel felső határa 5g. Emellett a javasolt összenergia további 20 %-a protein, 70 %-a szénhidrát eredetű kell, hogy legyen.
- Fokozatosan felépített, rendszeres mozgásprogram, ami aerob tréningből és napi rendszerességű jógagyakorlásból áll.
- A stresszkezeléshez a jóga, meditáció, speciális légzőgyakorlatok és relaxáció tartozik.
- Heti rendszerességű, támogató csoportban való részvétel, amelynek légkörében a betegek megnyílhatnak, beszélhetnek mélyebb érzéseikről, gondolataikról és megtapasztalhatják a csoport támogató erejét.
Az Ornish programról további részleteket olvashat itt.
Mit tehetnek és mit ne tegyenek a daganatos betegek?
Ornish Spektrum című könyve nemrégiben magyar nyelven is megjelent, tehát mostantól bárki számára könnyen hozzáférhető minden, a sikeres programmal kapcsolatos lényeges információ.
Tény, hogy a daganatos betegek döntő többsége az orvosi kezelés mellett választ valamilyen kiegészítő, "alternatív" terápiát, táplálékkiegészítőt, tápszert stb. A sokféle, szájhagyomány vagy ellenőrizetlen információforrás útján terjedő alternatív "gyógymód"-dal szemben az Ornish-féle életmódprogram hatékonyságát valós tudományos vizsgálatok igazolják. Fontos azonban, hogy a kezelés alatt álló daganatos betegek semmilyen diétába ne kezdjenek kezelőorvosuk tudta és beleegyezése nélkül, mert ezzel a folyamatban lévő terápiájuk sikerét kockáztatják, és ez alól az Ornish-féle életmódprogram diétája sem kivétel! Természetesen a program számos eleme, így pl. a séták, a meditáció, a támogató csoportokban való részvétel kockázat nélkül végezhető.
Ornish professzor életmódprogramját, módszerét Magyarországon a Quintess munkacsoportja dolgozta ki primer, szekunder illetve tercier prevenciós céllal. Ezek közül a tercier prevenciós Rózsa Program az emlőrák kiújulása ellen hivatott védelmet nyújtani, a fentiekben ismertetett hatásmechanizmusoknak köszönhetően - nagy eséllyel - sikeresen. A programba lépés az emlőrák aktív onkológiai kezelésének befejezését követően lehetséges, feltétele a kontrollvizsgálattal igazolt complett remissio (CR), vagy stable disease (SD), tehát daganatmentes állapot vagy progressziót nem mutató daganat, illetve az előírt rendszeres kontrollvizsgálatok elvégzése a gondozó onkológusnál.
Daganatos betegség és táplálkozás
Az egyik legfontosabb dolog, amit tehet annak érdekében, hogy maximalizálja a rákgyógyító kezelés hatását és elősegítse gyorsabb felépülését, hogy a lehető legjobb tápláltsági állapotba hozza magát. Honlapunkon olvashat a megváltozott tápanyagigényről, a megfelelő táplálkozás fő akadályairól, valamint a speciális, gyógyászati célra szánt élelmiszerek szerepéről.
Részletek: Daganatdieta.hu
Étrend rákbetegségben |
Kérdezze dietetikusunkat! |
Kalkulátorok |
Receptek |
(hirdetés)
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
