Egy tizenhét korábbi tanulmány eredményeit összesítő vizsgálat szerint a légszennyezettség egyértelműen növeli a tüdőrák kockázatát. A korábbi vizsgálatok geográfiai léptékben elemezték a betegség előfordulási gyakorisága és a légszennyezettség mértéke közötti összefüggéseket, ezekben azonban nehéz volt kiiktatni a dohányzás adattorzító hatását. Az új metaelemzésben viszont már megbízhatóbb módszerekkel készített tanulmányok szerepeltek.
Tüdőrák hírek:
A tüdőrák tünetei - mik a legáltalánosabb panaszok?
A tüdőrák kezelése
Stabilizálható-e a tüdőrák a ma rendelkezésre álló gyógyszerekkel?
A tüdőrák diagnosztikája
A tüdőrák korai diagnózisa
A tüdőrák kockázati tényezői
Megvalósítható a füstmentes világ? - Beszámoló a 9. E-cigaretta Csúcstalálkozóról
A dohányzás nem csak tüdőrákot okozhat
Dohányzásról, szenvedélybetegségekről az addiktológus szemével - interjú dr. Petke Zsolttal
Interjú dr. Szondy Klára tüdőgyógyász és klinikai onkológus szakorvossal
Megalakult a Nemzetközi Ártalomcsökkentési Társaság
CT-vizsgálattal a tüdődaganatok 70 százaléka korai stádiumban kimutatható
Javíthatóvá váltak a tüdőrák túlélési esélyei
Egészséges sejtek veszik át a károsodott sejtek helyét a tüdőben a dohányzásról való leszokást követően
Háttéranyagok:
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, nem új felismerés, hogy a tüdőrák kockázata fokozottabb azokon a területeken, ahol erősebb a légszennyezettség.
Az egyértelmű ok-okozati kapcsolat felállítását azonban gátolta, hogy az eddigi vizsgálatok nem voltak kellően pontosak. Nem lehetett például megbízhatóan kiszűrni a dohányzás torzító hatását, illetve a légszennyezettségnek való kitettséget sem lehetett elég pontosan becsülni.
Ennek ellenére már eddig is eléggé megalapozott volt az a kijelentés, hogy a 2,5 mikronnál kisebb részecskék által okozott légszennyezés egyértelműen összefügg a tüdőrák fokozott kockázatával.
Kockázatnövelő hatás még az európai határértékek alatt is
Bár ok-okozati kapcsolatot most sem állapítottak meg, a legújabb tanulmány megerősítette a korábbi feltételezéseket. Ole Raaschou-Nielsen és kollégái (Danish Cancer Society Research Center, Koppenhága) 17 úgynevezett kohorsz-vizsgálat adatait összesítették, amelyek adatai 9 európai országra vonatkoztak.
A kohorsz-vizsgálatok a megfigyeléses vizsgálatok közé tartoznak. Itt nem a vizsgálatvezetők döntik el, hogy ki melyik csoportba kerüljön (mint a klinikai vizsgálatoknál), hanem már eleve adottak a csoportok. Ezeket nevezik kohorszoknak, amelyeket ebben az esetben a légszennyezettségnek való kitettség határozott meg.
A kutatás elején a kohorszok tagjai még nem szenvedtek tüdőrákban, az újonnan előforduló megbetegedések gyakoriságát csak később írták össze. Ez tehát egy előre tervezett, vagy idegen szóval prospektív vizsgálat volt, amelyben a vizsgálati terv elkészítése megelőzte az adatgyűjtést.
Az új tanulmányban a korábbi, fenti módon elvégzett vizsgálatok eredményeit összesítették (metaanalízis). Az új tüdőrákos esetek gyakoriságában a kohorszok között mérhető különbségek utaltak rá, hogy a légszennyezettséget valós kockázati tényezőnek lehet-e tekinteni. Kiderült, hogy a légszennyezés még akkor is fokozza a tüdőrák kockázatát, ha a részecskeszennyezettség a jelenlegi európai határértékek alatt van - írja a Medscape beszámolója.
Szállópor: a 2,5 mikronnál kisebb részecskék az igazán veszélyesek
A légszennyezettség mértékét a 2,5, illetve a 10 mikronnál kisebb szemcseméretű szállópor-koncentrációval jellemezték (PM2,5 és PM10). A 10 mikronnál nagyobb részecskék nem kerülnek a felső légutaknál mélyebbre, ezért kevésbé veszélyesek. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék ezzel szemben igazoltan eljutnak a léghólyagocskákba is. (Bekerülnek továbbá a véráramba is, ahol vérrögképző hatásúak, emiatt a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is fokozzák.)
A vizsgálat pozitívuma, hogy az eddigi egyik legátfogóbb volt a hasonló tanulmányok között. Több mint 300 000 személy adatait vizsgálták, 2095 új tüdőrákos esettel, átlagosan 13 éves követési idővel. A légszennyezettség mértékét nem geográfiai léptékekben, hanem a vizsgált személyek lakóhelyére leszűkítve adták meg. Emellett kizárták a dohányzás, az étkezés és a munkahelyi ártalmak zavaró hatásait is.
A 2,5 mikronnál kisebb részecskék köbméterenként vett 5 mikrogrammos emelkedései 18%-kal növelték a tüdőrák kockázatát. A 10 mikronnál kisebb részecskék 10 mikrogrammos emelkedései (ugyancsak köbméterenként) 22%-kal emelték a kockázatot. Érdekes, hogy a tüdőrákok egyik altípusára, az úgynevezett adenokarcinómákra leszűkítve ugyanez a kockázatnövekedés még nagyobbnak, 55, illetve 51%-osnak bizonyult - írja a Medscape.
A dohányzással összehasonlítva ez természetesen jóval kisebb relatív kockázatot jelent. Mivel azonban a légszennyezettségnek mindannyian ki vagyunk téve - ráadásul hosszú időn keresztül - ezt is egy létező közegészségügyi problémának kellene tekinteni - olvasható a cikk szerkesztői kommentárjában. "Az új kutatás eredményei alapján a dohányzáshoz hasonlóan a légszennyezésre is mint a tüdőrákok oki tényezőjére kellene tekintenünk" - írja a kommentárban két japán kutató, Takashi Yorifuji és Saori Kashima.
Az orvosok körében elismert belgyógyászati kiadvány, a Harrison's Principles of Internal Medicine legutóbbi, 2012-es kiadása például nem említi oki tényezőként a légszennyezést.
Kapcsolódó anyagok:
A Medscape beszámolója: Air Pollution, Even at Low Levels, Tied to Lung Cancer
A Medpage Today beszámolója: Pollution, Lung Cancer Link Grows Stronger
Az eredeti cikk a Lancet Oncology-ban: Air pollution and lung cancer incidence in 17 European cohorts: prospective analyses from the European Study of Cohorts for Air Pollution Effects (ESCAPE)
A Lancet Oncology szerkesztői kommentárja: Air pollution: another cause of lung cancer
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
