Veszélyes és hasznos étrend-kiegészítők

"A daganatos betegek kezelése során mindig szükség lenne az orvos mellett egy dietetikusra is, aki segít a megfelelő étrend kialakításában" - véli dr. Lugasi Andrea, az OÉTI főosztályvezető-helyettese. Az étrendnek a betegség kialakulásában is szerepe lehet. Ezt egyre többször halljuk, és egyre többen próbálnak is tenni az egészségükért. Az emberek igyekeznek minél egészségesebben táplálkozni, illetve keresik az olyan szereket, amik egyszerűen "megőrzik az egészséget", vagy akár gyógyulást ígérnek.

Daganatos betegeknél különösen fontos a megfelelő tápláltsági állapot fenntartása. Veszélyes lehet ezért számukra, ha szélsőségesnek számító diétákat tartanak. Például a nem hozzáértő módon összeállított vegetáriánus vagy makrobiotikus étrend energia- és tápanyaghiányos állapot kialakulásához vezethet. Egy-egy - egyébként egészséges - tápanyag bizonyos betegségeknél kifejezetten káros hatású lehet: például a magas rostbevitel vastagbél-daganatos betegeknek nem ajánlatos - mondta el az előadó.

A gyógyszerekkel, gyógy-tápszerekkel szemben, melyek évekig tartó, összetett vizsgálatok után kerülhetnek csak forgalomba - az étrend-kiegészítők fogyasztása nem mindig nevezhető biztonságosnak. A gyógy-tápszereket gyógyszergyárakban állítják elő, ahol a tisztasági követelmények betartása alapvető. Ezek a termékek gyógyszertárakban elérhetők. Magyarországon egyetlen kifejezetten daganatos betegek kiegészítő terápiájára szolgáló tápszer rendelkezik hatását igazoló megfelelő tudományos bizonyítékokkal, ennek megfelelően a készítmény valóban alkalmazható a feliratában szereplő célokra. Egyéb tápszerek is elérhetők, melyek elsősorban a tápanyag felszívódásában, a nyelésben segítenek, roborálóként működnek. Jelenleg ezeket a speciális tápszereket is csak nyilvántartásba vételre kell bejelenteni az OÉTI-nél, az engedélyezés megszűnt.

Az étrend-kiegészítők egyik veszélye, hogy nincs előírás a maximálisan alkalmazható vitamin- és ásványi anyag szintekre vonatozóan. A rövid távon akár kedvező hatású szereknek nem feltétlenül vizsgálták a hosszú távon esetleg jelentkező mellékhatásait. Egy-egy ismert gyógyhatású növény esetében sem mindegy, hogy a növénynek melyik részét használják fel a gyártás során, illetve, hogy milyen módszerrel nyerik ki a hatóanyagát - egy veszélytelennek gondolt hatóanyag is veszélyessé válhat a kezelés során. A távoli, "egzotikus" eredetű termékek veszélye abban rejlik, hogy kevéssé ismerjük az ottani növények tulajdonságait, elképzelhető, hogy eltérő életmódunk, táplálkozási szokásaink miatt máshogy hat ránk, mint az ottani lakosokra, és kevés információnk lehet arról, vajon a környezetszennyezés szempontjából milyen területről származik az adott szer.

Az étrend-kiegészítők a szabályozás szerint élelmiszernek számítanak. Általános szabályként a róla adott információk nem téveszthetik meg a fogyasztót, a címke, vagy a reklám nem állíthat olyan hatást, ami nem igazolható. Ennek ellenőrzése azonban nem automatikus, és a gyártónak, mielőtt piacra helyezné a terméket, nincs bizonyítási kötelezettsége a termék hatékonyságát illetően. A biztonságosságért és a hatásosságért ugyan felelősséget kell vállalnia a forgalmazónak, de jelenleg nincs engedélyhez kötve az étrend-kiegészítők piacra bocsátása.

Régebben csak OÉTI engedéllyel rendelkező étrend-kiegészítők kerülhettek forgalomba, 2004-től, az Unióhoz való csatlakozással azonban megváltozott a szabályozás. Ma a gyártóknak, forgalmazóknak csak bejelentési kötelezettségük van az OÉTI felé, az intézet már csak "tanácsolhat", nem tilthat. Lugasi Andrea elmondása szerint átlagosan napi három új étrend-kiegészítőt jelentenek be az OÉTI-nél, és ezek közül azok is bevezetésre kerülhetnek, aminek a forgalomba hozatalával az adott formában az intézet esetleg nem ért egyet. A piacon ezen felül olyan termékek sem ritkák, amelyeknél a bejelentést is elmulasztották (a www.oeti.hu oldalon bárki ellenőrizheti, hogy egy adott termék be van-e jelentve). A nem hagyományos kereskedelemben árult - például csak az interneten elérhető - étrend-kiegészítők biztonságossága csaknem ellenőrizhetetlen - figyelmeztet Lugasi Andrea.

A fogyasztók bejelentései alapot adnak a termékek vizsgálatára, így bárki tehet a veszélyes vagy csak "becsapós" étrend-kiegészítők ellen. Ha valaki túlzónak érzi egy szer címkéjén a jótékony hatással kapcsolatos ígéreteket, vagy mellékhatásokat észlel a termék szedésekor, az ÁNTSZ-hez érdemes fordulnia panasszal (a www.antsz.hu oldalon megtalálhatók az intézet kirendeltségeinek elérhetőségei). Az itteni egészségügyi szakemberek, bevonva az OÉTI munkatársait, alaposan megvizsgálják az összetevőket. Ha bizonyítható, hogy megtévesztőek a terméken szereplő információk, megbüntetik a gyártót vagy a forgalmazót, ha az is bebizonyosodik, hogy káros a szer, akár ki is vonhatják a forgalomból.

A rengetegféle étrend-kiegészítő között léteznek olyan típusú termékek is, amik viszonylag "nyugodt szívvel" ajánlhatók bárki számára. A vitamin- és ásványi anyag tartalmú termékek általában valóban előnyös hatásúnak mondhatók, de ezek között is vigyázni kell a "mega dózisú" termékekkel. Még a C-vitamin sem teljesen veszélytelen - túl nagy mennyiségben, hosszú időn keresztül szedve vesekárosító hatású lehet. Az étvágyjavító, emésztést segítő termékeket általában mindenki szedheti, ezekről azonban tudni kell, hogy a legtöbb epe- és hashajtó hatású, ezért alkalmazásuk előtt az összetevőket, illetve a terméken esetleg megjelenő figyelmeztető szövegeket el kell olvasni. A belek működését előnyösen befolyásoló készítmények, a pro- és prebiotikumok egészségesnek tekinthetők. Biztonsággal fogyaszthatók még az enyhe nyugtató hatású gyógynövények, gyógyteák. Minden esetben oda kell azonban figyelni, hogy az étrend-kiegészítővel bevitt hatóanyagok nem lépnek-e kölcsönhatásba az alkalmazott gyógyszerekkel.

Amit laikusként a saját egészségünk érdekében tehetünk, hogy nagyon körültekintően vásárolunk, és odafigyelünk a gyanúra okot adó jelekre. Mindenképp érdemes fenntartásokkal kezelni az olyan terméket, ami túl széleskörű hatásokat ígér, egyszerre sokféle betegség ellen kínál védelmet. Ugyancsak bizalmatlanságra ad okot, ha ismeretlen, "világhírűnek" titulált professzorokra hivatkoznak a címkén. Gyakran előfordul az is, hogy tudományos bizonyítékként kizárólag a szert szedő betegek csodálatos gyógyulásáról számolnak be.

(hirdetés)