Fájdalomcsillapítás, diagnosztika és terápia izotópokkal

A PET/CT, az izotópdiagnosztika egyik legfontosabb módszere

Magyarországon már négy helyen működik PET vizsgálóhely: kettő Budapesten, egy Debrecenben, és egy Kecskeméten.

A PET/CT vizsgálat lényege, hogy a CT által készített kimerevített képet együtt használják PET kamera által felvett képekkel, melyek a funkcióról adnak információt. A PET és a CT vizsgálat eredményét összevonják, ebből sokkal több információ adódik, mint a kettőből külön-külön, azaz megnő a diagnosztikus érték.

A PET vizsgálatokhoz az onkológiai diagnosztikában használt izotópok, vagyis radiofarmakonok közül Magyarországon jelenleg a tumorsejtek fokozott glukóz anyagcseréjét mutató fajtát alkalmazzák.

Bár a PET valóban igen hasznos a diagnosztikában, nem minden fajta tumornál érdemes alkalmazni. A térbeli feloldóképessége kb. 5 mm, ennél kisebb elváltozást tehát nem feltétlenül lehet kimutatni a segítségével.

Sok esetben kérnék a betegek a vizsgálatot, amikor tulajdonképpen nincs is értelme, a további kezelésre tervezésében nem ad segítséget. Jelenleg PET bizottságok döntik el azt, hogy kinek van igazán szüksége a vizsgálatra, és nekik finanszírozza az OEP az eljárást. Lehetőség van saját költségre is igénybe venni a vizsgálatot - ezt mintegy 250 ezer forintért végzik el a PET centrumokban.

A bizottságok elsősorban egy úgynevezett indikációs lista alapján döntenek. Bizonyos esetekben rutinszerűen ajánlják a PET vizsgálatot (ezt nevezik "A indikációnak"), máskor - "B indikáció" esetében - ugyan szintén költséghatékony a módszer, de nem rutinszerűen javasolt. Vannak olyan tumorok, ahol felesleges a vizsgálat elvégzése.

Például ha egy tumornak fej-nyaki áttétje alakul ki, azt mindenképp PET-tel vizsgálják, béltumorok, méhnyakrák kiújulásának gyanúja esetén szintén "A" indikációban alkalmazzák a módszert. Az emlőrák elsődleges diagnosztikájában nem szerepel a PET, akkor javasolják, ha kiújulás gyanú van, és akkor is csak "B" indikációban.

Nagy szerepe van a PET-nek hasnyálmirigyrák esetében - segítségével meg lehet mondani, hogy rosszindulatú elváltozásról van-e szó; a többi diagnosztikai módszer erre túl bizonytalan eredményeket ad csak.

Melanománál a stádium, súlyosság meghatározásához, illetve a kezelés eredményének ellenőrzéséhez szintén jól alkalmazható a PET.

Ha ismeretlen eredetű daganat van a szervezetben, az elsődleges daganat helyét helyet kb. 80 százalékos biztonsággal meg lehet mondani PET/CT vizsgálat segítségével.

Általában nagy valószínűséggel el lehet dönteni, hogy rosszindulatú betegségről van-e szó - azért nem teljes bizonyossággal, mert gyulladásokban is dúsul az izotópként használt anyag.

Ma már vannak az úgynevezett aspecifikus, nem egyetlen folyamathoz kötődő diagnosztikus lehetőségek mellett egészen specifikus vizsgálatok is. Ezek akkor végezhetők, ha a daganatnak vannak speciális receptorai. A receptorok legfőbb jelentősége, hogy hozzájuk már nem csak a leképezésre alkalmas izotópot köthetnek, hanem terápiás célra alkalmas sugárzást is egy-két mm távolságra juttathatnak a daganathoz - az úgynevezett immunszcintigráfia ígéretes terület a kezelés szempontjából is.

Terápiás lehetőségek

A nukleáris medicinában nyílt izotópokat alkalmaznak, melyek általában folyadék halmazállapotúak. A terápia során fontos, hogy ez a nyílt izotóp a szervezeten belül szelektíven, csak a kóros elváltozáshoz kötődjön, máshova viszont ne jusson. A hatása leginkább attól függ ezután, hogy a bejuttatott részecskék mekkora energiát képesek leadni magukból.

Az izotópok feleződnek, különböző felezési időkkel. A PET radiofarmakonja például két óra alatt már kevesebb mint fele energiával rendelkezik. Mindig pontosan fel kell mérni, hogy mennyi lesz az izotóp tartózkodási ideje a kóros szövetben, amit szeretnénk ezzel elpusztítani.

A sugárzó anyagokat két nagy csoportra lehet bontani attól függően, hogy milyen hatótávolságra tud a sugárzásuk eljutni. Magyarországon többnyire úgynevezett béta sugárzó anyagokat használnak, melyeknél 1mm, illetve valamivel e fölötti a hatótávolság. Itthon még nem hozzáférhetők az úgynevezett alfasugárzók, melyek mikrométer nagyságrendben képesek megközelíteni az elpusztítandó sejteket. Ezek a legújabb terápiák; tapasztalatok szerint az alfa sugárral történő kezelésre elsősorban a leukémiák és a non-Hodgkin limfómák reagálnak jól.

Az izotóp terápia során a hatóanyagot intravénás injekcióval juttatják a szervezetbe, mely azután "megkeresi" az érintett szervet, a kóros elváltozást. Különböző beviteli módok léteznek: adhatják kanülben, direkt a tumorba, artériába illetve nyirokkeringésbe.

Ha befecskendezik a daganatba az izotópot, akkor onnan elsőként a beteg szerv saját őrszem (úgynevezett "sentinel") nyirokcsomójába jut. Minden tumornak van egy elsődleges útvonala, amerre áttétet ad, ennek első "állomása" az őrszem nyirokcsomó, innen haladhat tovább a távolabbi szervekbe. Az izotóp segítségével nagyon precíz módszerrel megmondható, hogy van-e áttét az elsődleges nyirokcsomóban - ha itt nincs, a szervezet más részeibe sem adott áttétet a daganat.

Fájdalomcsillapítás csontáttétes betegeknél

A metasztázis terápia alapja az úgynevezett csontszcintigráfiás vizsgálat. A terápia csak akkor hatásos, ha már a diagnosztikai vizsgálat során látszik, hogy az izotóp jól eljut a csonttátétek helyére.

A csontszcintigráfia során Technicium nevű izotópot adnak be vénásan a betegnek, amely a fokozott aktivitás következtében dúsul a rákos sejtekben. A kontrasztanyag beadása után 2-3 órával gamma kamerával sorozatban készülnek felvételek a koponya, a törzs és a végtagok csontjairól, elöl- és hátulnézetből.

A csont-metasztázis fájdalomcsillapító izotópterápiája vénás injekció formájában adott béta sugár kezeléssel történik. Ezt a terápiát többszörös csontáttét esetén alkalmazzák, amennyiben az fájdalmas is. Az alkalmazott radiofarmakonnak nagy a sugárzási energiája, néhány mm vagy esetleg néhány cm lehet a hatótávolsága. A felezési ideje több nap - ha bejuttatják a szervezetbe, megkeresi az összes csontáttétet. Három óra múlva a vérből már kiürül a felesleg, az összes szükséges anyag "beül" a daganatba. Ennyi idő alatt a vesén is átmegy az izotóp.

A gyakorlatban indokolt esetben nem utasítanak vissza egyetlen fájdalomcsillapító kezelést sem. Ez a fajta terápia csak a csontfájdalomra hat, mert csak oda tud beépülni az alkalmazott anyag. A hatás általában csak két héten belül jelentkezik, közben akár fokozódhat is a fájdalom átmenetileg. Utána viszont három-négy hónapra jelentősen csökken, illetve megszűnik a fájdalom. A terápia hatását csontszcintigráfiával lehet követni.

Ellenjavallatot jelent, ha valakinél károsodott a vesefunkció, illetve a vérkép alkotóelemei (vörös- és fehérvérsejt vagy vérlemezke szám) olyan mértékben csökkennek, hogy a kezelés veszélyes lenne.

A vérkép a terápia mellékhatásaként is romolhat, de ez átmeneti, és spontán visszaforduló folyamat. Visszafordíthatatlan mellékhatása semmi sincs.

A fájdalomcsillapító hatás mellett az egyik gyakran használt izotóppal (ittriummal) végzett terápia után az eddigi tapasztalatok szerint a betegek 10 százalékánál az elváltozás mérete is csökkent.

Az izotópterápia segítségével elsősorban az életminőség javulása érhető el a tartós fájdalomcsillapító hatása miatt. Ambuláns terápiaként elvégezhető, azaz összesen három-négy órát vesz igénybe a kezelés az izotóp osztályon.