Harmadlagos nikotinterhelés

Daganatok.hu 2010. február 12.
Megosztás:

Harmadlagosan is károsíthatja egészségünket minden szál elszívott cigaretta. Az aktív és a passzív dohányzás egészségkárosító hatása közismert, a kaliforniai Berkeley Laboratórium új kutatása egy további a dohányzásból eredő, eddig ismeretlen potenciális veszélyforrásra hívja fel a figyelmet.

A nikotin - a függőséget okozó kémiai anyag - gyakorlatilag minden felszínen megtelepszik egy olyan helységben, ahol valaki cigarettázott. Még hosszú idővel a cigaretta eloltása után is jelen van a füstrészecskékben, és veszélyes, rákkeltő vegyületeket képez a levegőben jó eséllyel megtalálható salétromossavval reagálva. A salétromossav a salétromsavhoz hasonlóan többek között a kipufogógázokból származó nitrogén-oxidokkal reakcióba lépve kerülhet szobai levegőnkbe.

Egy zárt térbe lépve mindannyian érezzük, ha ott előzőleg dohányoztak, hiszen az illat sokáig megmarad a levegőben. A kutatók már régóta tudják, hogy a dohányfüst megtapad a felületeken, amelyeken kémiai reakciók is végbemehetnek. Mindeddig azonban senki nem vizsgálta a maradék füst salétromossavval lezajló reakcióját. A tanulmány szerzői szerint ez az első vizsgálat, ami rámutat az ezekben a reakciókban keletkező végtermékek potenciális káros hatásaira. A dohányzásról és a passzív dohányzásról már egyértelműen bebizonyosodott, hogy rákot, szív- és érrendszeri betegséget, stroke-ot, tüdőbetegségeket és születési rendellenességeket okoz. Csak a legutóbbi időben merült azonban fel, hogy ez a fajta harmadlagos dohányterhelés is veszélyeket rejt.

"A dohány égésekor gőz halmazállapotú nikotin szabadul fel, amely beltéri felszíneken - például a falon, a padlón, a függönyökön, a bútorokon, és különböző textíliákon - erősen kötődve napokig, hetekig, hónapokig megmarad. Tanulmányunkból kiderül, hogy ez a maradék nikotin a szobai levegő salétromossavával reagálva rákkeltő, dohányspecifikus nitrozaminokat (TSNA) képez" - mondja  Hugo Destaillats, a kaliforniai Berkeley Laboratórium kémikusa. A TNSA-k - mint ahogyan az már korábbi tanulmányokból kiderült - a legveszélyesebb rákkeltő anyagok, amelyek az el nem égett dohányban és a dohányfüstben megtalálhatóak.

Laboratóriumi vizsgálataikban a kutatók cellulóz felületekkel modellezték a beltéri felületeket, a felületet körülvevő levegő "magas de nem túlzottan magas" koncentrációban tartalmazott salétromossavat. 3 órás expozíciós idő után az újonnan képződött TSNA mennyisége 10-szerese volt a kiindulási értéknek. A beltéri salétromossav szennyezés leggyakoribb forrásai a nem jól szellőző gázkészülékek, de a legtöbb gépjármű belső égésű motorja is nitrogén-oxidokat bocsájt ki, ami a levegőben található vízgőzzel reagálva salétromossavvá (és salétromsavvá) alakul. Ezért a kutatók egy erős dohányos kamionjában a vezetőfülke felületeit - például egy rozsdamentes fém kesztyűtartót - is megvizsgálták. Ezeken a felületeken is jelentős mennyiségű TSNA-t találtak. A leggyakrabban előforduló TSNA a nitrozamin (NNA) volt, amely vegyületet a frissen kilélegzett dohányfüst nem tartalmazza. Ezenkívül másik két, potenciálisan rákkeltő TSNA-t, az NNN-t és az NNK-t is kimutatták a mintákban.

"Az időtényező hatását vizsgálva kiderült, hogy a TSNA-k nagyon gyorsan képződnek, már az első órában a szabad nikotin 0.4 százaléka átalakul TSNA-vá. A beltéri felületeken, de a ruhán és a bőrön is megkötött nagy mennyiségű nikotin miatt ez a harmadlagos füstszennyezés komolyan veszélyeztetheti egészségünket" - mondja Mohamad Sleiman, a cikk vezető szerzője. Mivel a legvalószínűbb, hogy ezek a vegyületek belégzéssel és a bőr textilekkel és ruhákkal való érintkezésekor jutnak szervezetünkbe, ez a harmadlagos dohányterhelés a leginkább a kisgyermekeket és a tipegőket veszélyeztetheti. A tanulmány szerint a cigarettázás közbeni szellőztetés, vagy egy ventilátor használata sem küszöböli ki ezt a veszélyt. A szabad levegőn történő dohányzás sem sokkal jobb ennél, hiszen a bőrhöz és a ruházathoz kötődő nikotin a zárt térbe visszatérve minden egyéb felületre is rákerülhet - magyarázza Lara Gundel, a cikk egy további szerzője.

Az eddig biztonságosnak vélt úgynevezett elektromos cigaretta, mely elemmel működve be- és kilélegezhető nikotin-oldatot párologtat, úgyszintén a veszély forrása lehet. A PNAS-ban megjelent tanulmány szerzői rámutatnak, hogy a veszély csak úgy csökkenthető, ha 100 százalékban dohánymentes tereket hozunk létre. Azokban az épületekben, ahol korábban sokat dohányoztak, gondolni kell a bútorok és egyéb berendezési tárgyak lecserélésére is - olvasható a MedicalNewsToday beszámolójában.

Daganatos betegség és táplálkozás

Az egyik legfontosabb dolog, amit tehet annak érdekében, hogy maximalizálja a rákgyógyító kezelés hatását és elősegítse gyorsabb felépülését, hogy a lehető legjobb tápláltsági állapotba hozza magát. Honlapunkon olvashat a megváltozott tápanyagigényről, a megfelelő táplálkozás fő akadályairól, valamint a speciális, gyógyászati célra szánt élelmiszerek szerepéről.

Részletek: Daganatdieta.hu

Étrend rákbetegségben

Kérdezze dietetikusunkat!

Kalkulátorok

Receptek

(hirdetés)

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.