Élj újra! Versenyben a rákkal - Az első adás videófelvétele

Az első adásban Dr. Dank Magdolna onkológus, egyetemi docens, valamint Dr. Végh Éva, onkológus, belgyógyász - a műsor állandó szakértői - közreműködésével szó esett arról, hogy a "daganat", "rák" szó hallatán az embereknek máig automatikusan félelmei támadnak. Ezt a betegségcsoportot szinte mindenki a "halálos kór" stigmával jelöli, holott manapság a rákbetegek többsége krónikus betegként kezelendő, köztük számos hosszútávon túlélővel és gyógyult beteggel.

Az averziók leküzdése azért is fontos, mert a tüneteket észlelők sokszor félelmükben nem keresik fel orvosukat. Hangsúlyozták, hogy minden szokatlan testi jel - pl. egy nem gyógyuló seb, egy bőrelváltozás, véres széklet, vizelet - azonnali ok a háziorvos felkeresésére. Ezek többségéről kiderül, hogy valamilyen triviális egészségügyi probléma áll a tünetek mögött. Másrészt, ha daganatos megbetegedés váltja ki a tünetet, akkor korai felismeréssel, személyre szabott terápiával a probléma jó eséllyel orvosolható. A daganatos betegségek leküzdéséhez a megfelelő hagyományos terápia alkalmazása mellett számos tényező szükséges. Átvészelni, "nyertesnek lenni", ez lehet a cél, melyhez mindenképpen segítség szükséges. A család, társadalom, orvosok, mindannyian azon vagyunk, hogy a kezelési periódust átvészelje a beteg. A jól kezelt beteg, jó pszichével, akár a kezelés alatt sem esik ki megszokott életritmusából. Szó esett a különböző betegszervezetekről is, akik támogathatják a pácienst a gyógyulásban, köztük most a májdaganatos betegségekben szenvedők rehabilitációjával foglalkozó Tűzmadár Alapítvány került bemutatásra. A személyre szabott konzultáció, betegtájékoztatás kapcsán ajánlották a Semmelweis Orvostudományi Egyetem május 28-i nyílt napját az emlőrákról, ahol kiscsoportos konzultációkra is lehetőség lesz.

A műsor második felében Kisa Judit dietetikus, táplálkozási szakértő, valamint Mikéné Bodó Mária, a Rákbetegek Országos Szövetségének elnöke volt a vendég. Szó esett a táplálkozásról és a táplálkozási szokásokról, azok betegségekre gyakorolt hatásáról. Kisa Judit hangsúlyozta: sokat változott az ételeink minősége az elmúl 40-50 esztendőben, amit nem tudott lekövetni igazán a szervezetünk. 50 évvel ezelőtt nem voltak tartósítószerek, finomított cukor és liszt, tehát könnyebb volt követni az ún. egészséges táplálkozás szempontjait. Véleménye szerint a táplálkozással kapcsolatban az igazság mindig az arany középútban van. A betegek általában két végletes javaslattal találkoznak: az egyik az "egyen, amit jól esik", a másik pedig az, hogy gyökeresen és teljesen mást kell enni, minden eddigi ízt elfelejteni. A dietetikus asszony véleménye azonban az, hogy érdemes az étkezésre figyelni, de csak annyit kell változtatni, amit még jól visel a páciens. Vannak persze fontos, dolgok, amikre nagyon oda kell figyelni: ilyen a napi 50-60 dekányi zöldség elfogyasztása. Kisa Judit pl. finom zöldségekből állít össze recepteket, amelyek elsajátítására kifejezetten a betegek részére főzőiskola is indult "A rák ellen, az emberért, a holnapért" Társadalmi Alapítvány szervezésében. A zöldségek és gyümölcsök nagyon fontosak, mert tartalmaznak jó néhány sejtépítő, sejtregeneráló "fito-anyagot". Kisa Judit hitvallása: olyat együnk, amit ismerünk, ami elérhető, ami eltartható, amit a "napocska" érlelt, és ami minél egyszerűbben elkészíthető.

Mikéné Bodó Mária elmondta, hogy a Rákbetegek Országos Szövetségének önsegítő csoportjaiban is általában már a második kérdés az étrend. Az első a lelki feldolgozás. A betegek számára nagyon fontos, hogy ebben az állapotukban beszélhessenek egy olyan társsal, aki már átélt hozzájuk hasonló szituációt. Ezt követően a második kérdés rögtön a táplálkozás, melyről azért különösen fontos beszélni, mert a betegek kapnak innen-onnan információt "csoda" módszerekről. A Szövetség fontos összekötő kapocs a szakemberek és a betegek között, segít, hogy a beteg megismerhesse azokat a megoldásokat, melyek valóban egészségesek. A táplálkozás az egyik legfontosabb tényező, mely aktivizálja a beteget, mellyel, ha tudatosan folytatja, aktívan részt tud venni saját gyógyulásában. Mikéné Bodó Mária arról beszélt, hogy az önsegélyező egyesületek, így az ő szövetségük legfontosabb küldetése is az, hogy segítsenek a betegeknek, akik pontosan tudni, érteni akarják, mi történik velük. Ezekben a szervezetekben a már meggyógyult betegek önkéntes segítőkként támogatják betegtársaikat, bevonva őket az önsegítő csoportokba. A Rákbetegek Országos Szövetségének több mint 80 ilyen önsegélyező csoportja van országszerte. Szó volt arról is, hogy a siker érdekében elengedhetetlen, hogy a kórházak, klinikai kezelő helyek megfelelő nyíltsággal tartsanak kapcsolatot a betegszervezetekkel, fogadják be az önkéntes segítőket. Hangsúlyozta, hogy szervezetük valóban közhasznú feladatot lát el, különösen a betegek visszavezetésében a társadalomba. Hangsúlyozta, nagyon sok a pozitív változás: a betegek nyitottabbak, az orvosok is nyitottabbak a tájékozódni hajlandó, "képzett" betegekre.

* * *