Boldogabb, egészségesebb, hosszabb életet mindenkinek!

Dr Szabó Rita 2022. március 17.
Megosztás:

Napjaink egyik legnagyobb egészségkárosító tényezője, az elhízás visszaszorításával csökkenthető az elhízással összefüggő krónikus nemfertőző betegségek járványszerű megjelenése, emellett javítható a lakosság életminősége és a fertőző betegségekkel szembeni ellenállóképessége. Interjú dr. Halmy Eszterrel, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnökével az Elhízás Világnapja alkalmából.

Általánosságban mikor beszélhetünk az elhízásról?

Az elhízás komplex krónikus, recidiváló, idővonalon csak súlyosbodó betegség. Kialakulásában számos faktor, genetikai, endokrin, központi idegrendszeri, környezeti és magatartási tényezők játszanak szerepet, hatásukra anyagcsere folyamatok zavara alakul ki, és elkezdődik a testzsír gyarapodása. Az elhízás multifaktoriális eredete miatt túlmutat az egyéni kontrollon, ennek megfelelően kezelést igényel.

Hogyan állapítható meg az elhízás mértéke?

A testtömeg-index (Body Mass Index, BMI) szerint túlsúlyos állapotról 25-30 kg/m2 esetén, elhízásról 30-as érték felett, 40-es BMI felett pedig vészes vagy morbid elhízásról beszélünk. Emellett fontos a hason belüli vagy a csípőtájra, illetve a teljes testre lokalizálódó elhízás és a bőr alatti zsírréteg elkülönítése. Különösen a hason belüli zsírfelszaporodás növeli a szövődményes krónikus betegségek rizikóját, ezért a haskörfogat mérése elengedhetetlen. Férfiaknál a 102 cm haskörfogat feletti, a nők esetében pedig a 88 cm feletti haskörfogat különösen veszélyeztető tényező. Jelenleg még kevésbé használt a centiméterben meghatározott haskörfogat és a testmagasság hányadosa, amely jól jelzi a kardiovaszkuláris rizikó mértékét. A diagnózis során napjainkban elengedhetetlen a testösszetétel korszerű mérőműszeres vizsgálata és a célzott labordiagnosztika.

Van-e pszichés háttere is?

Az elhízás és depresszió "édestestvérek", közöttük újabban genetikai kapcsolatot is találtak. Az esetek egy részében a pszichés eredet is szóba jön, de fordítva is igaz, a túlzott testsúly gyakran önértékelési zavarhoz, végül depresszióhoz vezethet.

Vannak-e adatok arra vonatkozóan, hogy hazánkban milyen gyakori az elhízás?

Lakossági vizsgálatok alapján Magyarországon minden 2-3. felnőtt és minden 4-5. gyermek túlsúlyos vagy elhízott, vagyis a lakosság kétharmada érintett. 2010 és 2019 között a túlsúlyos állapot gyakorisága nem, de az elhízás gyakorisága emelkedett, sőt annak egyre súlyosabb formái is megjelentek. A COVID-19 pandémia időszakából még csak részleges eredményeink vannak, amelyek a helyzet további súlyosbodására utalnak. Míg a 30 feletti BMI közel 30 százalékban van jelen a hazai felnőttek körében, addig a 40 feletti morbid elhízás 3-5 százalék között van mindkét nemben. Különösen aggasztó a 18-35 év közötti fiatal férfiak körében egyre gyakoribb elhízás.

A Földön közel 3 milliárd túlsúlyos és elhízott ember él (800 millió elhízott és 2,1 milliárd túlsúlyos). Az elhízás előfordulása 200 ország friss adatai alapján folyamatosan emelkedik. Hazánk a 2019. évi felmérés alapján a férfiak körében a 24., a nők esetében a 91., a fiúknál az 54., a lányoknál pedig a 85. helyen van. Európa országait és az USA-t ma már megelőzik a Csendes-óceáni szigetvilág, a Közel-Kelet és Dél-Amerika egyes országai. Intenzív emelkedés tapasztalható Dél-Ázsia és Dél-Afrika országaiban. Hazánk Európában a jelen prognózis szerint 2030-ra a gyermekek és a férfiak körében dobogós helyre kerülhet. A nők esetében jobb helyzetben vagyunk, de az első tíz európai ország közé várhatóan bekerülünk.

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) 2010-ben az elhízás növekvő tendenciájának megfékezését tűzte ki célul 2030-ra. A trendek alapján azonban úgy látszik, hogy ezt a célt a világon egyetlen egy országnak sem sikerül elérni. Sőt, sajnálatos módon a gyermekkori elhízás még ebben az évtizedben várhatóan 60 százalékkal fog növekedni, vagyis 2030-ra mintegy 250 millió gyermeket érint.

Ezen adatok alapján az elhízás népbetegségnek számít?

Valóban, az elhízás világszerte népbetegség. Sőt egyben rizikótényezőt jelent további krónikus nemfertőző betegségek kialakulására is, melyek meghatározzák a lakosság morbiditási és mortalitási adatait, vagyis a népegészségügyi helyzetképet. Az elhízás felelőssé tehető a 2. típusú cukorbetegség 80, a magasvérnyomás betegség 55, a daganatos betegségek 40 (irodalmi adatok szerint mintegy 13 féle daganatos megbetegedés bizonyítottan összefüggést mutat az elhízással) és a szívbetegségek 35 százalékáért. Az elhízás szerepet játszik továbbá a lipidprofil megváltozásában, kockázatot jelent a zsírmáj, a reumatológiai megbetegedések (különösen a csípő- és térdízület betegségei), a légzőrendszeri betegségek (nehézlégzés, alvási apnoe) kialakulására, valamint hajlamosít a depresszióra. Gyakorlatilag nincs olyan szervrendszer, amelynek a működésére ne hatna ki.

Az élettartamot is befolyásolja-e az elhízás?

Igen, befolyással van az élettartamra, az élethosszt megrövidíti. I. fokú elhízás (BMI 30-35) esetén 2-4 évvel, III. fokú elhízásban (40 feletti BMI esetén) 8-10 évvel rövidebb élethossz várható, egyúttal az elhízás mértékével összefüggésben az egészségben eltöltött életévek száma csökken, az életminőség erőteljesen romlik, sőt a súlyos fokú elhízás rokkantsághoz is vezethet. A BMI 40-es értéke felett például a hirtelen halál esélye 40-szeres.

A dohányzás növeli-e az elhízás egészségi kockázatait?

Igen, az elhízás és az egyidejű dohányzás kétszeres kockázatot jelent. Az USA adatai szerint a dohányzásról való leszoktató programok segítségével napjainkra közel 10 évvel hosszabbodott meg az átlagéletkor, amit várhatóan még ebben az évtizedben el fognak veszíteni az elhízás egyre gyakoribbá válásával. 2021-ben a Glasgow-i Egyetem kutatói összehasonlították a dohányzás és az elhízás miatti morbiditást és halálozást Angliában és Skóciában, és az elhízás jelenleg már jelentősebb egészségkockázatnak bizonyult, mint a dohányzás.

Kezelhető-e az elhízás? Ha igen, mennyire hatékony a terápia?

Az orvosi kezelésben bázisterápiaként jelenik meg az életmód-terápia, amely étrendi és mozgásprogramot, rendszeres kontrollt és megerősítést, illetve szükség esetén viselkedésterápiát foglal magában. Esetenként gyógyszeres kiegészítés is indokolt lehet, illetve 40-es BMI érték felett vagy 35 feletti BMI és szövődményes betegségek esetén laparoszkópos műtéti megoldások jönnek szóba. Az elhízás konzervatív kezelésének hatásfoka (hasonlatosan az dohányzásról leszokás adataihoz) hosszútávon (legalább 2 éves távlatban) 5-10 százalék, míg a korábbi műtétes megoldások közel 10 éves utánkövetés során átlagosan 35 százalékos hatékonyságúnak bizonyultak.

A megelőzésben az életmódváltáson kívül milyen lehetőségek vannak?

A rizikótényezők minimalizálására egyénileg és társadalmi szinten egyaránt törekedni kell. Elsődleges célként a testsúly gyarapodását meg kell előzni. Az élettani testsúlygyarapodás mintegy évi 30-50 dkg-ra tehető, ezért hosszútávon a testsúlytartás is már eredményt jelent. Tekintettel arra, hogy az életmódbeli rizikófaktorokon kívül számos további környezeti tényező is szerepet játszik a globális elhízásban, ezért az egyénileg ajánlott életmódváltáson túl, további társadalmi szintű, prevenciós célú, rizikó illetve ártalomcsökkentő tevékenység kifejtése is szükségessé vált a szűkebb-tágabb külső környezeti egészségkárosító hatások megszüntetése, illetve minimalizálása érdekében.

Az egyidejű dohányzás esetén a végleges leszokás továbbra is az orvostudomány által kínált leghatékonyabb módszer. Azon dohányzó felnőttek számára, akik valamilyen ok miatt nem szoknak le a dohányzásról, a cigarettánál potenciálisan kevésbé káros füstmentes alternatívákról történő tájékozódás jelenthet megoldást a dohányzás káros hatásainak csökkentésére. Mivel ezen technológiák égés és füst nélkül működnek, így használatuk is lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel jár mint a hagyományos dohánytermékek fogyasztásának folytatása. Fiatalok és nemdohányzók részére az edukáció, prevenció, azaz a megelőzés kiemelten fontos, hiszen a dohányzás okozta kockázati tényezők a rá nem szokással kerülhetők el a leghatásosabban.  A számos környezeti hatás közül különösen kiemelendő a hormonháztartásra ható vegyi anyagok, az ún. endokrin diszruptorok egyre több bizonyítékkal bíró szerepe, amelyek nemcsak az elhízás következtében, hanem direkt anyagcsere utakon keresztül is szerepet játszanak a cukorbetegség, a daganatok és a fejlődési rendellenességek kialakulásában, valamint kihatnak a reprodukciós képességre is. Ezért detektálásuk és lehetőség szerint eliminálásuk a korábbinál nagyobb figyelmet érdemel.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.

Daganatos betegség és táplálkozás

Az egyik legfontosabb dolog, amit tehet annak érdekében, hogy maximalizálja a rákgyógyító kezelés hatását és elősegítse gyorsabb felépülését, hogy a lehető legjobb tápláltsági állapotba hozza magát. Honlapunkon olvashat a megváltozott tápanyagigényről, a megfelelő táplálkozás fő akadályairól, valamint a speciális, gyógyászati célra szánt élelmiszerek szerepéről.

Részletek: Daganatdieta.hu

Étrend rákbetegségben

Kérdezze dietetikusunkat!

Kalkulátorok

Receptek

(hirdetés)

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.