Gondok a szex körül

Mik a női, illetve férfi rákbetegek leggyakoribb szexuális problémái?

Számos kezelést alkalmazunk a daganatos betegeknél, amelyek kihatnak a szexualitásra, csökkentik a libidót, depressziót okoznak. Egyes citosztatikumok a menstruáció elmaradását okozzák, és az előrehozott klimax depresszióval párosul. Depressziót okozhat az interferon kezelés is, és nem elhanyagolható a hormonkezelések hatása sem.

A csonkoló terápiát - például emlőeltávolítást - igénylő betegségeknél nagyon fontos még a műtét előtt beszélni a várható testsémazavarokról, illetve időben észrevenni azokat. Sok nő meg sem meri nézni magát emlőamputáció után a tükörben, nemhogy hagyná, hogy a párja is lássa.

Egy méheltávolításnál a magyar nyelv nagyon kifejezően, ugyanakkor nagyon brutálisan úgy fogalmaz: "kipakolták" a nőt. Ezzel azt mondjuk, kipakolták belőle a nőiességet, és ezt így is élik meg a nők. Szexuálisan leértékelik saját magukat, holott látható nyomai nincsenek is a műtétnek.

Az egyes kezelésekkel járó hüvelyszárazság sokaknál jelentkezik, de ezen legtöbbször egy egyszerű síkosító alkalmazásával lehet segíteni. Sajnos egy olyan párkapcsolatban, ami eleve rossz, a hüvelyszárazság miatt kudarcba fulladt együttlétet nem fogják ismételni, nem törekszenek arra, hogy feltárják a kudarc okát, hiába lenne viszonylag egyszerű a megoldás.

A férfiaknál - például prosztataműtét után - merevedési zavarok jelentkezhetnek, amitől, ha a partner nem fogadja toleránsan a problémát, nagyon gyorsan ki tud alakulni az önleértékelődés, és ez a férfiaknál a munkában is jobban megjelenik. Egy jó partnerkapcsolatban fel tudják használni azokat a lehetőségeket, ahogy változtatni, segíteni lehet a merevedési zavarokon.

Visszafele hogy hatnak a betegségre, az állapotra, a gyógyulásra a szexuális problémák?

Ha valaki leértékeli magát, szexuális zavarokkal küzd, generálódik a depresszió. Ráadásul ilyenkor amellett, hogy a rosszul megélt szexuális élet frusztrációt okoz, a rákbetegség maga is erősíti a depresszió kialakulását. Olyan kóros belső gondolkodás jön létre, hogy az illető úgy érzi, mint férfi, illetve mint nő már nem ér semmit. A negatív gondolkodás, ha a beteg elhagyja magát, semmiképp nem segíti a gyógyulást.

Hogy oldhatja meg a rákbeteg a szexuális gondjait?

A legnagyobb probléma az, hogy a szexuális gondokról a betegek nem beszélnek. Nagyon sokszor a szexuális élet zavara már a rákbetegség kialakulása előtt jelen van a párkapcsolatokban. A házasságok széttörése a rákbetegség diagnózisára legtöbbször azért következik be, mert már eleve ingatag volt a házasság. Épp emiatt az onkológuson kívül párterapeuta, szexuálpszichológus segítségére is szükség van - egyelőre erre nincs kiépített háttérrendszer, minden onkológusnak magának kell megtalálni a személyes kapcsolatokat, ahová a betegeit bizalommal küldheti.

Az is problémát jelent, hogy egy átlagos orvos-beteg találkozás során nagyon kevés az idő, amit intenzíven a beteggel tölthetünk, például a hatalmas adminisztrációs teher miatt. Maga a szexualitás ráadásul még mindig hordozza a tabut, nehéz beszélni erről, nem csak a betegnek, az orvosnak is. A beteg elfogadja, hogy szexuális gondjai vannak, az orvos nem kérdez rá, "elfelejtődik" a téma, a probléma viszont csak nő, magától nemigen oldódik meg.

Fontos a betegek tájékoztatása, de eddig egyedül a krónikus légzési betegségben szenvedő tüdőbetegek számára találtam egy jó füzetet, amiben le van rajzolva, milyen pózokat alkalmazhat a szexuális együttlétnél egy fulladó, oxigénhiánnyal küzdő beteg. Félre kell tenni a szemérmet és a prüdériát, de nem biztos, hogy például egy ilyen tájékoztató füzet minden korosztálynál alkalmazható, mert lesz olyan is, aki meg sem néz ilyesmit.

Miben tud az onkológus segíteni?

Nagyon jó fogadtatása volt az orvosok körében, amikor a Semmelweis Egyetem Onkológiai Műhelymunka keretében egy régóta alkalmazott, mindenki által jól ismert rákterápiát, az ún. aromatáz kezelést vettük elő, és megnéztük azokat az aspektusait, amiről nem nagyon beszélünk: a szexuális zavarokat, a csont ásványi anyag állapotára való hatások felismerését és követését, dietetikát, stb.

A kiscsoportos interaktív kurzusban onkopszichológus beszélt arról, hogyan lehet a különböző erkölcsű, vallású, korú betegeknél tapintatosan rákérdezni a szexuális gondokra. Nyilvánvalóan nem azzal kell indítani, hogy "a szexuális együttlét okoz-e fájdalmat", de egy fiatal nőnél például viszonylag könnyű a bőr szárazságáról áttérni a hüvely szárazságára és arra, hogy a partner hogyan fogadja ezt a problémát. Egy idős özvegyasszonynál valószínűleg célravezetőbb először arról érdeklődni, érez-e kellemetlen, csípő érzést vizelésnél, és ezzel kapcsolatban már rá lehet kérdezni arra is, hogy mikor volt utoljára párkapcsolata.

Az onkológusoknak fontos gondolni az onkopszichológiára, a szexuálpszichológiára, segíteni kell a betegnek, hogy lehetősége legyen intim körülmények között beszélgetni a szexualitással kapcsolatos kérdéseiről valakivel. Időt kell neki adni a gondolkodásra, hogy felírja a panaszait, hogy magára odafigyeljen.

Nekünk, onkológusoknak be kell építenünk a szexuális élettel kapcsolatos témákat a rutinkérdéseink közé, de az is fontos, hogy a beteg merjen kérdezni, elmondja a problémáit, hiszen így mi is könnyebben keresünk megfelelő szakembert a megoldáshoz.

(hirdetés)