A daganatos megbetegedések szexuális vonatkozásai

Az orvostudomány, az onkológia fejlődésével az utóbbi években paradigmaváltás történt, a rák halálos fátumból krónikus betegséggé vált. Az új, egyre hatékonyabb kezeléseknek és a korai felismerésnek köszönhetően nő a hosszan túlélők aránya. Így egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk az életminőség kérdésére, a hatékony fájdalomcsillapításra, a vérszegénység, fáradékonyság, alultápláltság kezelésére, a hányáscsillapításra. Mindeközben azonban gyakran megfeledkezünk a mindennapokat szintén mélyen érintő, az általános testi-lelki jóllétet, a párkapcsolatot befolyásoló örömforrásról, alapvető szükségletünkről, a szexualitásról.

A leterhelt orvosoknak nem feltétlenül rutinkérdése a beteghez, hogy ezen a téren jelentkezik-e problémájuk. Kérdéses az is, hogy rendelkeznek-e megfelelő tudással, ismeretekkel, kommunikációs készséggel, van-e idő és megfelelő hely az intim beszélgetésre? Legtöbbször a betegek sem azt tartják kardinális szempontnak egy daganatos diagnózis után, hogy mi fog történni a nemi életükkel, vagy eleve szégyellik is megemlíteni a témát. Mégis lényeges része ez a mindennapoknak. Azok a párok, akik a betegség előtt kiegyensúlyozott, harmonikus, nyílt kommunikáción alapuló kapcsolatban éltek, és nem volt tabu téma közöttük a szexualitás, könnyebben küzdenek meg később is a nehézségekkel, és ha szükséges, szívesebben kérnek külső segítséget. De honnan? Kitől? Fontos lenne a betegutak kialakítása, hogy a szexuális nehézségekkel küzdő páciensek ne csak kapcsolati hálók, privát ötleteink révén juthassanak segítséghez, hanem probléma esetén közvetlenül fordulhassanak szakrendelésre. Természetesen nincs mindenkinek szüksége szexológusra: sokszor egy biztató mondat, értő hallgatás, praktikus tanács nővértől, szociális munkástól, lelkigondozótól átbillenthet a holtponton. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a segítő "rendben legyen" saját nemiségével, önismerete kiterjedjen szexualitására is. Meg kell találni azt a közös nyelvet is, amellyel pontosan leírható a probléma, nem körülményesen finomkodó, viszont a jó ízlést sem sérti. Mindig szem előtt kell tartani, hogy egyénre szabottan, korra, származásra, vallásra, családi állapotra tekintettel kell segítséget nyújtani.

Testi szinten a kemoterápiák, a hormonterápia, a sugárkezelés és maga a műtét okozhat zavart. Sokszor a rák mellett egyéb betegségek (magas vérnyomás, depresszió, cukorbetegség stb.) és az ezekre szedett gyógyszerek is ronthatják a nemi funkciót. Jelentkezhet a libidó és az izgalom csökkenése vagy elvesztése, fájdalom az együttlétkor, vaginizmus (a hüvely akaratlan, reflexszerű összehúzódása, ami képtelenné teszi a behatolást), légzési probléma, merevedési zavar, ejakulációs problémák.

Pszichés szinten a betegségből adódó lelki zavarok, a depresszió, a testkép változásának negatív megélése és a nem megfelelő társas támogatás nehezíti a feloldódást. Ha valaki nem tartja magát kívánatosnak, akkor nem tudja elhinni, hogy partnere számára vonzó lehet, és inkább elzárkózik az intimitástól. Emlőműtéten átesett nőknél gyakori, hogy önként vonulnak ki a közös hálószobából, pedig házastársuk változatlanul szereti, kívánja és elfogadja őket. Ilyenkor lenne igazán jelentősége a külső segítségnek, hiszen hosszú távon ezt a helyzetet a legjobb házasság is megsínyli. Különböző gyakorlatokkal, nagy lelkierővel és kitartással közösen, egymást támogatva ezen a problémán is túl lehet lépni. Álljon például a tükör elé felöltözve, majd vetkőzzön le, nézze meg a heget, érintse meg! Ha mindez egyedül már megy, akkor kezdje az egészet elölről, most már partnerével együtt!

Azoknál a házasságoknál, ahol a daganatos betegség a kapcsolat felbomlásához vezet, legtöbbször már a diagnózis előtt is voltak figyelmeztető jelek. Ne feledjük, hogy minden krízishelyzetnek többirányú lehet a kimenetele: összeomlunk, megsemmisülünk, vagy újradefiniáljuk magunkat és helyzetünket, a megpróbáltatások által megedzve újjászületünk.
A termékeny korban lévő daganatos betegeknél a szexualitás örömszerző, párkötő funkciója mellett központi kérdés az utódnemzés lehetősége, főként, ha a párnak nincs még gyermeke. A tapasztalatok szerint erről sokkal inkább beszélnek nyíltan onkológusukkal, ami egyrészt adódhat a fiatalabb életkorból, valamint abból, hogy ezt a funkciót jelentőségteljesebbnek, vállalhatóbbnak tartják, mint a puszta élvezetet.

Ha orvosától nem kap kielégítő választ szexualitással kapcsolatos kérdéseire, vagy ezeket a kérdéseket neki nem meri feltenni, forduljon például a Magyar Rákellenes Liga ingyenesen hívható anonim telefonos lelkisegély-szolgálatához (06-80-505-675) vagy írjon a keri@rakliga.hu e-mail címre.

Ne adja fel, kezelje jelentőségének megfelelően szexuális életét, hiszen ez az élet sava-borsa! Ne szégyelljen segítséget kérni, ha nehézsége adódik, hiszen testi-lelki harmóniája hozzájárul a sikeres felépüléshez!

Kéri Ibolya
szociális munkás
Magyar Rákellenes Liga
 

(hirdetés)