A jelenlegi helyzet szerint már minden 4. elszívott cigaretta kézzel, "sodrós dohányból" készül Magyarországon. Az ok egyszerű: a sodrós cigi adótartalma alacsony, és kevésbé is emelkedik, mint a dobozos társaié. Abszurdum, hogy a magyar állam azt preferálja, ami károsabb és drágább, azaz aminek hosszú távú egészségkárosító hatása nagyobb, miközben a lehetséges többletbevételt a dohányzásról történő leszokás támogatására fordíthatná az állam.
Életmód híreink:
A rendszeres rövid ideig tartó erőteljes fizikai aktivitás is csökkentheti a halálozás kockázatát
Hogyan okozhat a légszennyezettség tüdőrákot a nemdohányzókban?
Az alkoholfogyasztás okozhat-e rosszindulatú daganatot?
Út a polcokig: gyógyszerek és étrend-kiegészítők
Minden évszakban fontos a bőrrák kockázatának csökkentése
Kapcsolódó háttéranyagaink:
Az elmúlt évben a romló gazdasági helyzettel párhuzamosan (és részben annak köszönhetően) drámai változás zajlik le a hazai dohányzási szokásokban. Ahogy emelkedik a cigaretta ára (és/vagy csökken az érintett jövedelme), úgy keresik a dohányzók az egyre olcsóbb megoldásokat. Hosszú évek óta folyamatosan emelkedik a sodrós dohány piaci súlya a dohánytermékek piacán, és immár minden 4. szál elszívott cigarettát kézzel készítenek.
Az adatok szerint a kézi készítésű cigarettával negyedével több füst kerül a tüdőbe, ráadásul a dohányosok ilyenkor jellemzően nem használnak füstszűrőt, így a füst mindenféle minimális szűrés nélkül kerül a tüdejükbe. A dobozos cigi tartalma ellenőrzött, a nikotin, kátrány és szénmonoxid kibocsátás kötelezően szerepel a dobozokon, a sodrós dohányt szívóknak viszont fogalmuk sincs arról, hogy mennyi káros anyagot visznek be a szervezetükbe. Ráadásul, ha a dohányos maga készíti el a cigarettáját, előfordulhat, hogy a "gyártástechnológia" tökéletlensége okán (pl. túl tömör, túl laza cigaretta) a káros égéstermékek mennyisége is megváltozik.
2005-ben egy doboz átlagos cigi adótartalma 318 forint volt, az ugyanennyi cigi előállítására alkalmas sodrós dohányé pedig 108 forint volt. Azóta ugyanennek a cigarettának az adótartalma 421 forintra nőtt, miközben a sodrósé csak 169 forintra. Nem javít a helyzeten a tervezett jövedéki adó módosítás sem, mert bár a különbség nem nő tovább, a dohánytermékek általános drágulása mellett ez az adóelőny fennmarad. Az Oxigénnel Kezeltek Közhasznú Egyesülete (OKKE) értetlenül szemléli, hogy a sodrós cigi adótartalma alacsony, és kevésbé emelkedik, mint a dobozosé, miközben folyamatosan arról lehet hallani, hogy nincs elegendő pénz az egészségügyre.
Tüdőgyógyász szakemberek szerint is jó és logikus megoldás lenne, ha a dohányáruk bevételéből származó összeg egy bizonyos részét - de legalább a "sodrós dohány" adóemeléséből származó többletösszeget - arra fordítanák, hogy a dohányzást elhagyni akaró betegnek legyen hova fordulni, ahol megkapja a leszokáshoz szükséges támogatást és a megfelelő gyógyszereket, eszközöket. Ez mindenki - a dohányosok, a potenciálisan érintettek (családtagok, a dohányos környezetében élők), az egészségügy, és a költségvetés - közös érdeke, így bízunk benne, hogy ez az egyszerű és (költség)hatékony elképzelés megvalósul. Segítségével az ország költségvetésének plusz terhelése nélkül juthatna további forráshoz a dohányzás megelőzése és a leszokás támogatása.
A tüdődaganatok mintegy 95 százaléka összefüggésbe hozható a dohányzással, emellett a dohányzás egyéb súlyos légúti megbetegedéseket, így például krónikus légúti szűkülettel járó COPD-t is okoz. A COPD népbetegség, hazánkban legalább 600 ezer embert, elsősorban dohányost érint. A betegség gyakorisága a nők körében a férfiakénál valamivel alacsonyabb, de az előfordulása világszerte emelkedik. Az eddigi felmérések alapján a 3-3,5 millió magyarországi dohányos 15 százaléka küzd a betegséggel. Részben az ő tájékoztatásukra és a dohányzás "eredményeképpen" fellépő fenyegető betegség terjedésének megelőzése érdekében alakult meg hét évvel ezelőtt az OKKE.
Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy hogyan, mit és mennyit dohányzunk. A lehető legjobb megoldás természetesen, ha egyáltalán nem is kezdjük el, illetve ha már dohányzunk, akkor szokjunk le e káros szenvedélyünkről. Az esetek 80-90 százalékában a COPD megelőzhető lenne a dohányzás elhagyásával, vagy ha nem is szoknának rá az emberek. A leszokás soha nem késő! (Például a COPD kezelésében használatos gyógyszerek hatékonysága nem éri el a dohányzás abbahagyása által elérhető kedvező hatások mértékét!). A felmérések szerint tízből hét dohányos szeretne leszokni a káros szenvedélyéről, de ehhez segítségre van szüksége, így ne szégyelljen problémájával szakemberhez fordulni!
Az Oxigénnel Kezeltek Közhasznú Egyesülete (OKKE) 2003. április 30-án, betegek összefogásával alakult meg. A nonprofit betegszervezet megalakulásának az volt a fő célja, hogy az otthonukban kezelt krónikus obstruktív légúti betegeknek (COPD-s betegek) és családtagjaiknak a felmerült, nem szakmai jellegű problémáik megoldásában segítséget nyújtson, és ezzel hozzájáruljon életminőségük javulásához.
Fő célkitűzései a dohányzás elleni küzdelemben történő hangsúlyos és hatékony részvétel mellett, hogy széles körű ismeretterjesztéssel hatékonyan vegyen részt a COPD megelőzésében és a már beteg emberek életminőségének javításában, valamint hogy az érintett betegeknek hatékony és sikeres érdekképviselet biztosítson.
OKKE
Daganatos betegség és táplálkozás
Az egyik legfontosabb dolog, amit tehet annak érdekében, hogy maximalizálja a rákgyógyító kezelés hatását és elősegítse gyorsabb felépülését, hogy a lehető legjobb tápláltsági állapotba hozza magát. Honlapunkon olvashat a megváltozott tápanyagigényről, a megfelelő táplálkozás fő akadályairól, valamint a speciális, gyógyászati célra szánt élelmiszerek szerepéről.
Részletek: Daganatdieta.hu
Étrend rákbetegségben |
Kérdezze dietetikusunkat! |
Kalkulátorok |
Receptek |
(hirdetés)
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.