Az ÁNTSZ felmérése szerint a budapesti óvodások 29 százaléka volt passzív dohányos 2009-ben - ez 10 év alatt 10 százalékos javulást jelent ugyan, ám akik rendszeresen dohányoznak gyermekük jelenlétében, azok több cigarettát füstölnek el, mint 1999-ben. A 2009-es kérdőívet kitöltők közül kevesebben voltak tisztában a passzív dohányzás fogalmával és kevesebben is tartják veszélyesnek, mint a tíz évvel ezelőtti felmérés résztvevői.
Életmód híreink:
A rendszeres rövid ideig tartó erőteljes fizikai aktivitás is csökkentheti a halálozás kockázatát
Hogyan okozhat a légszennyezettség tüdőrákot a nemdohányzókban?
Az alkoholfogyasztás okozhat-e rosszindulatú daganatot?
Út a polcokig: gyógyszerek és étrend-kiegészítők
Minden évszakban fontos a bőrrák kockázatának csökkentése
Kapcsolódó háttéranyagaink:
1999-ben az ÁNTSZ a budapesti óvodások passzív dohányzási gyakoriságát és a kiválasztott óvodások szüleinek dohányzási szokásait vizsgálta. A felmérés során azt tapasztalták, hogy a családok 50,5 százalékában dohányzott valamelyik vagy valamennyi felnőtt, a fővárosi óvodások 39,6 százaléka pedig passzív dohányossá vált. A dohányos családok 29,7%-a kisgyermekük jelenlétében rendszeresen, 47,8 százalékában alkalmanként dohányozott.
2009-ben a regionális intézet munkatársai megismételték a vizsgálatot különös tekintettel arra, hogy 1999-ben megjelent a "Nemdohányzók védelméről" szóló törvény. A főváros valamennyi óvodájából 45 óvodai csoportot választottak ki, s ily módon 1015 gyermek szüleit kérdőív segítségével kérdezték meg a dohányzási szokásaikról, a gyermek előző évi óvodai hiányzási napjairól, illetve a betegségben eltöltött napokról.
A kérdőívek kiértékelése alapján megállapították, hogy 2009-ben:
- az óvodás gyermeket nevelő családok 41,1 százalékában a felnőttek valamelyike dohányzik;
- a dohányos családok 21%-ában dohányoznak a gyerek jelenlétében, 50,5%-ában csak alkalmanként fordul ez elő, 28%-uk soha nem dohányzik a gyermeke jelenlétében;
- a gyermek jelenlétében dohányzó családokban a gyerekek 23,7 százaléka naponta 1-5 db cigaretta füstjét kénytelen beszívni, 42,4 százalékuk 6-10 db cigarettáét, 22 százalékuk 11-20 db cigarettáét, 11,9 százalékuk pedig 21 db cigarettánál is többet;
- szabadnapokon ezek az arányok megfordulnak, nő azok aránya, akik több cigaretta füstjét kénytelenek elszenvedni, a gyermekek 29,5 százaléka naponta 21-nél is több cigaretta füstjét szívja be.
A passzív dohányzás fontos népegészségügyi probléma. Irodalmi adatokból ismert, hogy a dohányzás során keletkező úgynevezett főfüst kevesebb károsító anyagot tartalmaz, mint a mellékfüst, amelyet a nemdohányzó kénytelen elviselni a dohányos társaságában. A dohányfüst több mint 4.000 vegyi anyagot tartalmaz, amelyek túlnyomó többsége mérgező, míg 40 rákkeltő. Ez utóbbiakat a dohányos mellett a környezetükben lévők is belélegzik. Magyarországon a felnőtt lakosság körében a dohányzási gyakoriság rendkívül magas. 1999-ben a fiatal lányok 29,9 százaléka, négy évvel később már 34,9 százaléka dohányzott. A dohányzó fiatalok átlag életkora évről évre egyre alacsonyabb.
Mit is jelent a 29 százalék passzív dohányos óvodás Budapesten? 13.500, 3-6 éves gyermeket. Óriási tehát a szülők felelőssége - állapítja meg az ÁNTSZ felmérése.
Daganatos betegség és táplálkozás
Az egyik legfontosabb dolog, amit tehet annak érdekében, hogy maximalizálja a rákgyógyító kezelés hatását és elősegítse gyorsabb felépülését, hogy a lehető legjobb tápláltsági állapotba hozza magát. Honlapunkon olvashat a megváltozott tápanyagigényről, a megfelelő táplálkozás fő akadályairól, valamint a speciális, gyógyászati célra szánt élelmiszerek szerepéről.
Részletek: Daganatdieta.hu
Étrend rákbetegségben |
Kérdezze dietetikusunkat! |
Kalkulátorok |
Receptek |
(hirdetés)
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
