Mit tegyünk a magunk védelmében a prosztatarákkal szemben?

Megosztás:

A prosztatarák megelőzése érdekében gyakorlatilag semmit nem tudunk tenni, a korai felismerésért viszont már saját magunk is igen sokat tehetünk. Figyeljünk a vizeletünk színére és jellegére, véres vizelet esetén pedig mielőbb forduljunk orvoshoz. Negyven év felett már ajánlott évenként is megvizsgáltatni a prosztatánkat.

Igaz ugyan, hogy a prosztatarák elsősorban az idősebb férfiak betegsége, de 40 éves életkor után bárkinél bármikor kialakulhat, és kialakulásának veszélye az életkor előrehaladásával egyre inkább növekszik.

A prosztatarák okát mind ez ideig nem ismerjük, így a betegség elkerülése, megelőzése érdekében jelenleg gyakorlatilag tenni semmit sem tudunk.

Jó viszont, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a prosztatarák - más rákokhoz hasonlóan - nem egyik napról a másikra keletkezik. Évek telhetnek el addig, amíg a prosztatarák odáig fejlődik, hogy panaszokat, tüneteket okoz. Ráadásul az is előfordul, hogy a prosztatarák nem is jár a prosztata megbetegedésére utaló szokványos vizeletürítési problémákkal, hanem panaszokat csak akkor okoz, mikor a daganat már igen előrehaladott állapotba jutott, s áttéteket képezett a szervezet egyéb szerveiben, mindenekelőtt a csontokban.

Fontos megjegyeznünk, hogy az időben felismert, lokalizált prosztatarák gyógyítható, vagy legalábbis visszaszorítható, féken tartható és a beteg számára jó minőségű, lényegében tünet- és panaszmentes élet biztosítható.

A korai felismerés érdekében saját magunk igen sokat tehetünk. Figyelni kell vizeletünk színére, jellegére és véres vizelet észlelése esetén mielőbb orvoshoz kell fordulni. Ezen kívül azonban anatómiai adottságok miatt nincs mód arra, hogy a korai felismerést valamiféle önvizsgálati módszerrel segítsük elő.

A prosztatarák korai, időben történő felismerése érdekében ezért ajánlatos, hogy minden 40 évesnél idősebb férfi az ezen életkor felett egyébként is ajánlatos évenkénti általános, alapos orvosi kivizsgálás során kérje, hogy a prosztatáját is vizsgálják meg. Egy egyszerű, kissé kellemetlen, de rövid és fájdalmatlan vizsgálattal (rektális digitális vizsgálat, lásd előbb) ugyanis a még tüneteket nem okozó prosztatarák is az esetek jelentős hányadában felismerhető, illetve minden, a prosztatarák gyanúját keltő elváltozás észrevehető és az ilyenkor szükséges szakorvosi kivizsgálás elvégeztethető.

Előnyös, ha e vizsgálatot már eleve urológussal végeztetjük, mivel nagyobb tapasztalata a vizsgálat hatásfokát növeli és biztonságát fokozza.

Újabban elterjedőben van és világhírű szakintézetek, rákellenes szervezetek kifejezetten ajánlják, hogy a 40 évesnél idősebb férfiaknál a prosztatarák korai felderítése érdekében évenként határozzák meg a vérben a prosztata-specifikus antigén (PSA) szintjét. Széleskörű vizsgálatok tapasztalatai szerint ugyanis ha a PSA-szintje 4 ng/ml-nél ismételten magasabbnak bizonyul, a prosztatarák fennállásának lehetőségét, alapos gyanúját is felveti. Bár a PSA-szint emelkedése nem specifikus prosztatarákra, és szintje a prosztata egyéb betegségeiben is megemelkedhet, mégis igen érzékeny jelzője a prosztatarák esetleges jelenlétének. Éppen ezért minden olyan beteget, akinél emelkedett PSA-szintet találnak, a prosztatarák jelenlétének kizárása vagy megerősítése céljából további gondos urológiai szakorvosi kivizsgálásnak kell alávetni.

Egyelőre sehol nem került sor arra, hogy a PSA-szint meghatározását a 40 évesnél idősebb férfiakban egészének prosztatarákra történő szűrésére általánosan bevezessék, vagyis hogy azt tömegszűrés eszközeként alkalmazzák Ennek több oka van: ezek egyike, hogy az emelkedett PSA-szint - mint már említettük - nem specifikus prosztatarákra. A világ több országában most vannak folyamatban olyan vizsgálatok, amelyek célja az, hogy megállapítsák: valóban alkalmas-e a PSA-szint meghatározása prosztatarák felderítését célzó tömegszűrésre vagy sem.

Ezen egyszerű, nem időigényes és lényegében fájdalommentes vizsgálatok igénybevétele révén - ha azok negatívnak bizonyulnak - a páciens megnyugodhat, hogy egyelőre nem fenyegeti prosztatarák. Ha pedig a vizsgálat prosztatarákot derítene fel nála, a daganat legalább időben kerül diagnosztizálásra, amikor még a terápiás beavatkozások feltétlenül jobb eredménnyel járnak.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.