Mennyire megbízhatóak a székletvértesztek? Mit érdemes tudni a patikákban is kapható tesztekről? Mikor várható hazánkban is a szervezett, népességszintű vastagbélrákszűrés bevezetése? Kik azok, akiknek rögtön a kolonoszkópia javasolt? A Budapesten május 26. és 28. között megrendezett Gasztroenterológia-Onkológia-Molekuláris Biológia konferencia sajtótájékoztatóján több fontos kérdés is elhangzott a vastagbélrákszűréssel kapcsolatban.
A végbél- és vastagbélrák összeállítás tartalma:
Hogyan alakul ki a vastagbélrák?
A vastagbélrák tünetei
A vastagbélrák kezelése
A vastagbélrák kockázatnövelő tényezői
Milyen ételekkel előzhetjük meg a vastagbélrákot?
Hogyan ismerhető fel időben a vastagbélrák?
Mit tehet Ön a vastagbélrák kialakulása ellen?
A vastagbél anatómiája
A vastagbélrák, végbélrák összeállítás kezdőoldala
Hírek, háttéranyagok:
A végbélrák célzott terápiájának legújabb eredményei
Az otthoni vastagbéltükrözés hatékonyságát méri fel egy új klinikai vizsgálat
Vastagbélrák: hogyan igényelhető ingyenes, elsőbbségi genetikai teszt?
A vastagbélrák sokféle, így is kell kezelni
Mit érdemes tudni a vény nélkül, patikában is kapható otthoni székletvértesztekről? Mennyire ajánlják ezeket?
Prof. dr. Wittmann Tibor: 2010 végén egy egyértelmű európai irányelv született a vastagbélrák különféle szűrési módozatairól. Ebben a székletvértesztek is szerepelnek, amelyeknek két fő fajtája létezik. Az egyszerűbb módszer egy színeltérést ad, ennek eredményei azonban több okból is megtévesztőek lehetnek. A másik - ami az előzőnél jóval érzékenyebb - egy kétlépcsős teszt. Az első lépcsőben ez a teszt csak annyit jelez, hogy az eredmény pozitív-e vagy negatív. A második lépcsőben egy immunológiai teszt történik, ami azt mutatja ki, hogy valóban emberi vérről van-e szó, és nem például olyanról, amely valamely táplálék, mondjuk véres hús fogyasztásával került a szervezetbe. Ha ez is pozitív, akkor feltétlenül érdemes kolonoszkópiára jelentkeznünk, ahogyan az egyszerűbb teszt pozitív eredménye esetén is.
A Magyar Gasztroenterológiai Társaság mindkét módszert elfogadja, de nemcsak mi, hanem az európai uniós szakmai ajánlás is. Elsősorban persze a pontosabb, kétlépcsős teszt ajánlott, és nem az egyszerűbb, hétköznapi teszt.
Dr. Tulassay Zsolt: Az akkreditációt emelném ki ezzel kapcsolatban. Korántsem mindegy, hogy milyen tesztet választunk, olyat érdemes csak, amelyik hivatalos szakmai ajánlással is rendelkezik. Ma azonban Magyarországon még nem létezik hivatalos ajánlás erre vonatkozóan, csak nemzetközi szinten. Azok a szűrőprogramok, amik hazánkban korábban elindultak, éppen ezen akadtak fenn: ezekben ugyanis különféle vérteszteket használtak, amelyek nem voltak összehasonlíthatóak, sem akkreditáltak. Németországban ez például már máshogy van, az ottani patikák csak akkreditált teszteket árulnak. Természetesen szeretnénk, ha mindez hazánkban is megvalósulna.
Dr. Herszényi László: A tesztek érzékenységéről szeretnék néhány szót ejteni. A már kialakult vastagbélrákot még a jó minőségű széklettesztek is csak az esetek 50-60%-ában mutatják ki. A rákmegelőző állapotokra - polipokra - ugyanez az arány már csak körülbelül 25-30%. Számolni kell tehát a hamis pozitív eredményekkel is. A fajlagosság sem elég jó, ami az álnegatív eredmények időnkénti előfordulását jelenti. A megbízhatóság növelése érdekében három székletmintát szoktunk bekérni mindenkitől. Ha ebből valakinél akár egyszer is pozitív teszteredmény jön ki, akkor már indokolt a kolonoszkópiás vizsgálat elvégzése. A székletteszt ismétlése negatív teszteredmény esetén évente javasolt az 50-70 éves korosztálynál.
Magyarországon várhatóan mikor lesz elérhető a népességszintű vastagbélrákszűrés?
Prof. dr. Wittmann Tibor: Hazánkban évek óta folyik kistérségi szűrés, de ez a magyar népességnek csak mindössze néhány százalékát öleli fel. A fő probléma, hogy mindez nem szervezett, és nincs mögötte kampány. Ez a kérdés természetesen évek óta napirenden van, arról azonban egyelőre sajnos nem tudok nyilatkozni, hogy a szervezett szűrés nálunk hány éven belül lesz elérhető.
Kik tartoznak abba a kockázati csoportba, akiknek rögtön kolonoszkópia javasolt?
Prof. dr. Wittmann Tibor: 2010-ben - a legutolsó európai gasztroeneterológiai kongresszuson - hivatalosan az került meghatározásra, hogy a vastagbélrákszűrés a családorvosnál kezdődik. Vagyis a bejelentkező beteg kórtörténetének (anamnézis) felvételével. A háziorvosnak rá kell kérdeznie, hogy az adott személy családjában fordult-e már elő vastagbélrák, vagy más daganatos betegség. Ha igen, az természetesen nem azt jelenti, hogy valakinek biztosan vastagbélrákja lesz, de a családban egyszer már megjelent daganat mindenképpen egy kockázatnövelő tényező. Ha pedig egy családban halmozottan fordult elő a vastagbélrák, akkor még nagyobb lesz a kockázat.
Vannak továbbá olyan családok is, ahol a vastagbélrák öröklött formája adódik tovább: a betegség ilyenkor dominánsan öröklődik, és a család minden tagjában, legkésőbb 35-40 korig megjelenik. Ezekben az esetekben már a gyerekkorban történő szűrés is javasolt.
A kockázati tényezők másik csoportját a különféle tünetek jelentik: ilyen például a testsúlycsökkenés, az emésztési zavarok vagy a vérszegénység. Ezek úgynevezett figyelemfelkeltő tünetek, amelyek alapján szintén javasolt a vastagbél alaposabb vizsgálata.
A már említett népességszintű szűrőprogramok nem a fenti, hanem az alacsony kockázatú, egészséges, 50-74 éves korosztálynak ajánlottak.
A szakmában eltérés van abban, hogy a kolonoszkópiát altatásban, vagy enélkül kell-e végezni. Mi az Önök álláspontja? Egy másik kérdés: mekkorák jelenleg a kolonoszkópiás várólisták?
Dr. Tulassay Zsolt: Az első kérdéssel kezdeném. Vannak vidéken és Budapesten is olyan egyetemi klinikák, ahol nincsen várólista, ha tehát szükséges, megoldható, hogy ne kelljen várakozni. Várólisták természetesen léteznek, de ez az egészségügy más területein is így van. Vannak továbbá magánintézmények is, amelyek igen fontosnak tartják a kolonoszkópiát, ezeket is fel lehet keresni.
A vastagbéltükrözést ma már csaknem mindenütt altatásban végzik. Erről általában a pácienst is megkérdezik, hogy igényli-e. A kolonoszkópiának egyébként sokkal rosszabb a híre, mint amennyire valójában kellemetlen. Mi (a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikájának munkatársai - a szerk.) a vizsgálatok 90%-át altatásban végezzük, és csak akkor nem, ha a beteg ezt kifejezetten nem szeretné.
Emellett ismét az akkreditáció fontosságát emelném ki. Nem mindegy ugyanis, hogy hol végeztetjük el a kolonoszkópiát: ehhez is a megfelelő szakember, a megfelelő eszköz és a megfelelő háttér szükséges. Vagyis csak a minőségi kolonoszkópia az, amely kellően megbízható eredményt ad.
Prof. dr. Wittmann Tibor: Probléma - esetleg fájdalom - főként abban az esetben jelentkezhet, ha a bél nincs megfelelően kitisztítva. Ha ez megtörténik, és nincs semmiféle szennyeződés, akkor gyönyörűen látható a bélfal, és nem szoktak komolyabb nehézségek előfordulni. Emellett egyre vékonyabb és hajlékonyabb eszközök jelennek meg, egyre kevésbé kellemetlen tehát az eljárás. Egy megfelelően kitisztított bél esetén a legkisebb rákgyanú is észrevehető, ezek a területek kinagyíthatóak, esetleg meg is festhetőek, ha szükséges. Ami problémát jelent, az inkább ez, hogy viszonylag kevés gasztroenterológus dolgozik ma Magyarországon.
Prof. dr. Wittmann Tibor a Szegedi Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika tanszékvezetője, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöke
Dr. Tulassay Zsolt és Dr. Herszényi László a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikájának munkatársai
Kapcsolódó anyagunk: Akár negyven százalékkal is csökkenhetne a vastagbélrák halálozási aránya - gasztroenterológus konferencia Budapesten
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
