A táplálásterápia összeállítás tartalma:
A szupportív terápiák összeállítás kezdőoldala
Táplálásterápia
A beteg ember megfelelő táplálásának fontossága
Mesterséges táplálás
Szájon át történő táplálás
Szondás táplálás
Sztómaeszközök (PEG, PEJ, Button)
Parenterális táplálás
Hírek, kapcsolódó anyagok:
A leggyakoribb tévhitek a daganatos betegek táplálkozásával kapcsolatban
Táplálásterápiával az onkológiai terápiák hatékonyságáért - A Van Holnap! Alapítvány támogató programja
Új irányelvek segítik a kóros lesoványodás ellátását
A hatékonyabb terápia és a hosszabb túlélés érdekében a daganatos beteg kezelése során éppen ezért az egyénre szabott, a szervezet tényleges szükségletének megfelelő tápláltsági állapot fenntartására kell törekedni.
Nem megfelelő tápláltsági állapotot - azaz ún. malnutríciót -, valamint testsúlycsökkenést okozhat, ha a beteg:
- szilárd ételt nem tud fogyasztani
- gyakran félrenyel
- az étel harmadát, vagy annál többet a tányéron hagy
- elfeledkezik az evésről
- nagy műtét, vagy betegség után nehezen kap erőre
- szándékos fogyókúra nélkül veszít testtömegéből
- számára kellemetlen tüneteket okoz az étkezés
- sugár- vagy kemoterápiát kap.
Az alultápláltság legkézenfekvőbb következménye a fogyás, amelynek eleinte akár még örülhetünk is. Ez azonban csalóka, hiszen a "mennyiségi éhezés" mellett súlyos tápanyaghiány, azaz minőségi éhezés, a szervek tömegének megfogyatkozása, működésüknek romlása is felléphet. Ilyenkor:
- A vesék működése csökken, illetve elégtelenné válik.
- A gyors fehérjebomlás miatt a bélfal elvékonyodik, csökken a bélmozgás, ennek következtében pedig a táplálék emésztése és felszívódása.
- A bél baktériumflórája megváltozik, túlsúlyba kerülhetnek a kórokozó baktériumok, melyek a keringésen keresztül a szervezetbe áramolnak be.
- Csökken a szívizom ereje és a belégzési erő, ennek eredményeként pedig a szervezet oxigénellátottsága.
- A rossz tápláltsági állapotnak lelki, pszichés következményei is lehetnek: megváltozhat a magatartás, közöny, érdektelenség, személyiségváltozás, zavartság, teljes kedvtelenség és kimerülés jelentkezhet.
- Csökken az izomerő, melynek következtében a beteg önállósága, aktivitása is csökken.
- Ha a beteg szervezet túlzottan legyengül, a daganatos sejtek osztódása csökken. A kemoterápia során alkalmazott gyógyszerek az osztódó sejtekre hatnak, vagyis a lelassult működésű rákos sejteket a gyógyszerek nem képes hatékonyan károsítani. A gyógyszer ilyenkor a szervezet egyéb osztódó (pl. nyálkahártyák, vérképző szervek) sejtjeit támadja meg, aminek következtében a kezelést sürgősen abba kell hagyni.
A minőségileg megfelelően táplált szervezet ellenállóbb a betegségekkel szemben és a gyógyulási hajlam is számottevőbb. Megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjebevitel mellett hatékonyabb a kezelés, így a beteg ember jobban reagál a kemo- és sugárterápiára is. A helyes táplálkozás következtében fokozódik a műtét utáni teherbíró-képesség, csökken a szövődmények előfordulása, a felfekvések gyakorisága, javul a sebgyógyulás, ezáltal pedig jelentősen csökkenhet a kórházi tartózkodás ideje is.
A betegeknek energiában, fehérjében, vitaminokban és nyomelemekben gazdag, minőségi zsírokat tartalmazó diétára van szükségük. A kemoterápia akár napi 30 gramm fehérjevesztést is okozhat. Mivel a megfelelő fehérjeellátottság az immunműködéshez és a kemoterápiás szerek hatásmechanizmusának kifejtéséhez egyaránt elengedhetetlen, az egészséges személy napi 55 gramm fehérjeigénye daganatos betegség esetén 75-110 grammra emelkedhet.
Daganatos betegség és táplálkozás
Az egyik legfontosabb dolog, amit tehet annak érdekében, hogy maximalizálja a rákgyógyító kezelés hatását és elősegítse gyorsabb felépülését, hogy a lehető legjobb tápláltsági állapotba hozza magát. Honlapunkon olvashat a megváltozott tápanyagigényről, a megfelelő táplálkozás fő akadályairól, valamint a speciális, gyógyászati célra szánt élelmiszerek szerepéről.
Részletek: Daganatdieta.hu
Étrend rákbetegségben |
Kérdezze dietetikusunkat! |
Kalkulátorok |
Receptek |
(hirdetés)
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.