Legalább minden második beteg alkalmaz valamilyen kiegészítő kezelést - Dr. Riskó Ágnes előadása videón

Illyés András 2014. június 2.
Megosztás:

Május 21-én dr. Riskó Ágnes klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és pszichoanalitikus, az Országos Onkológiai Intézet munkatársa beszélt arról, hogy mi az a lelki igény, amely miatt a rákbetegségben szenvedők vagy az ő családtagjaik, hozzátartozóik alternatívnak nevezett kezelésekkel és készítményekkel szeretnék helyettesíteni az orvosilag bizonyított daganatellenes kezeléseket. Dr. Riskó Ágnes - aki előadásában az orvosi terápiát kiegészítő kezelésekről is részletes tájékoztatást adott - igazi szaktekintély: évtizedekig az Országos Onkológiai Intézet hematológiai osztályán dolgozott, így igazán közelről ismeri az onkohematológiai és egyéb daganattípusokkal küzdő betegek problémáit.

Érdemes az egész témakört annak tisztázásával kezdeni, hogy mit nevezünk "alternatív" rákgyógyításnak, illetve "alternatív" rákkezelésnek. Az idézőjel nem véletlen, hiszen nincsen kétféle orvoslás és kétféle gyógyítás: olyan kezelések és gyógyszerek vannak csak, amelyek hatékonysága valamilyen szinten bizonyított, illetve olyanok, amelyeké (egyelőre) nem.

Teljesen felesleges emiatt alternatív rákgyógyításról beszélnünk: az "alternatív" szó azoknak a kezeléseknek a megjelölésére használ, amelyeket a hivatalos orvoslás - a megfelelő bizonyítékok hiányában - vagy egyáltalán nem ismer el, vagy még nem fogadta el ezeket, mint a rák kezelésében - például az életminőség javításában - valamilyen formában hatékony módszereket.

Rengeteg előítélet van még ma is a rákbetegekkel, illetve a rákbetegséggel szemben

"Immár 25 éve foglalkozom a daganatos betegek és hozzátartozóik, illetve az onkológus szakemberek lelki problémáival. A munkámban való elmélyülésben és a daganatos betegekkel kapcsolatos szemléletem kialakításában sokat segített, hogy korábban 10 évig egy pszichiátrián dolgoztam. Így később azonosítani tudtam azokat a hasonlóságokat és különbözőségeket, amelyek a lelki okok miatt kezelés alatt álló pszichiátriai, illetve a daganatos betegek között tapasztalhatóak. Miután elhagytam a pszichiátriát, már kifejezetten azokkal a lelki problémákkal foglalkoztam, amelyek a diagnózisközléstől kezdődően fordulhatnak elő egy rákbeteggel" - kezdte a Limfóma-Mielóma Klubban tartott előadását dr. Riskó Ágnes, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a hazai onkopszichológia megteremtésében. (A Limfóma-Mielóma Klub a Magyar Onkohematológiai Betegekért Alapítvány keretein belül működik. Az alapítvány elnöke és a klub vezetője Kéri Ibolya, akivel a klub Facebook oldalán lehet kapcsolatba lépni - a szerk.)

"Már az induláskor egy rendkívül jó onkológiai csapatba tudtam beverekedni magam, és az első olyan pszichológus voltam, aki az onkológiai csapatban tudott dolgozni. Nagyon szerencsésnek érzem magam azóta is, hogy onkopszichológusi munkámat az Országos Onkológiai Intézet "A" kemoterápiás osztályán kezdhettem el. Sajnos rengeteg előítélet van még ma is a rákbetegséggel, illetve a rákbetegekkel szemben, és éppen ezek feloldásában segítettek rengeteget azok az élményeim, amelyeket korábban a pszichiátrián szereztem. Itt ma azt a tapasztatanyagot szeretném röviden átadni, amelyet ez alatt a rövidnek éppen nem mondható, 25 éves időszak alatt szereztem" - kezdte előadását a már sokat látott szakember.

A természetgyógyászati kezelések nem tartoznak a komplementer medicina módszerei közé

"A természetgyógyászati, illetve a komplementernek is nevezett kiegészítő kezelések mindig is léteztek az onkológia területén. A komplementer medicina - mint azt a neve is mutatja - sosem helyettesíti, hanem kiegészíti az onkológus szakorvosok által javasolt daganatellenes kezeléseket. A természetgyógyászati kezelések viszont - ezekre használjuk az "alternatív" kifejezést - nem tartoznak a komplementer medicina módszerei közé, ezek alkalmazói ugyanis gyakran azt állítják magukról, hogy alternatívát tudnak nyújtani a klasszikus, hagyományos orvosi kezelések helyett. Ezekkel emiatt nem is szeretnék foglalkozni. Ehelyett többek között azt szeretném röviden bemutatni, hogy mit takar az integratív onkológia kifejezés" - definiálta a főbb fogalmakat a szakember.

"Dr. Jimmie C. Holland - a jelenlegi legátfogóbb, több mint ezer oldalas onkopszichológiai könyv szerzője - a könyv legutóbbi, 2010-es kiadásában arról írt, hogy a jövőt az integrált szemlélet jelentheti. Az a szemlélet, amelyben a hatékonyságukban bizonyított kiegészítő kezelések is beilleszthetőek lesznek a hagyományosan alkalmazott onkológiai kezelések menetébe. Számos olyan komprehenzív rákcentrum létezik már ma is a világon, amelyekben komplementer medicinával foglalkozó, önálló osztályok is működnek" - hangsúlyozta dr. Riskó Ágnes. (Az Országos Onkológiai Intézet szintén egy komprehenzív rákcentrum - Magyarországon egyelőre az egyetlen ilyen - náluk azonban még nem alakítottak ki külön a komplementer medicinával foglalkozó osztályt - a szerk.)

A szakember elmondta: az orvosok és a betegek, illetve az orvosok és a hozzátartozók közötti beszélgetésekben nagyon sokáig tabu témának számított - és sok helyen még ma is annak számít - a kiegészítő kezelések témaköre. "A kezelőorvosokból esetenként erős indulatokat válthat ki, ha egy beteg arról számol be, hogy a hivatalos orvosi terápia mellett valamilyen kiegészítő kezelést is alkalmaz. Különbséget kell azonban tenni a dolgok között, ez nagyon fontos. Ha például valaki elmegy a hegyekbe és légzőgyakorlatokat végez a kemoterápia miatt kialakult egyik gyakori szövődmény - alacsony fehérvérsejtszám - enyhítésére, annak sajnos semmi értelme. Ezt példázza az a nagyon szomorú eset is, amikor egy fiatal, huszonéves páciensünk emiatt halt meg" - emlékeztetett egy teljességgel elkerülhető, de mégis megtörtént esetre a szakember. (A kemoterápia mellékhatásainak, köztük az alacsony fehérvérsejtszámnak az enyhítésére ma már számos hatékony gyógyszer létezik, lásd például itt: A kemoterápia mellékhatásainak kezelése és enyhítése - a szerk.)

A betegeknek joguk van a kiegészítő kezelésekhez, de az esetleges negatív következményekkel is számolni kell

Hogyan lehetne elérni, hogy azok a kiegészítő kezelések, amelyeknek bizonyított a hatékonysága (például az életminőség javításában), és az onkológus szakma egy része - nyilvánosan vagy nem nyilvánosan - ajánlja is az alkalmazásukat, hivatalosan is a komplex onkológiai kezelések részeivé válhassanak? És miért nagyon fontos, hogy a kezelőorvos is feltétlenül tudjon arról, ha a betege kiegészítő kezelést is alkalmaz?

"Többek között azért kell beszélnünk a különféle kiegészítő kezelésekről, mert előfordulhat, hogy ezek csökkentik például a kemoterápiás kezelések hatékonyságát. Az egyik példa erre a szájon át szedett, nagy dózisban alkalmazott C-vitamin. A kezelőorvosnak világosan fel kell tudnia mérnie, hogy a betege által alkalmazott kiegészítő kezelés adott esetben mennyiben ronthatja páciense életminőségét, és mekkora eséllyel alakulhat ki olyan szövődmény, ami esetleg a beteg túlélési esélyeit is csökkenti" - emlékeztetett néhány igen gyakori problémára a szakember.

A fenti videóra kattintva teljes terjedelmében is megnézheti dr. Riskó Ágnes Limfóma-Mielóma Klubban elhangzott előadását!

"Amint az az Országos Onkológiai Intézet 2005-ös kérdőíves felméréséből kiderült, a kemoterápiás kezelés alatt álló betegek 57%-a alkalmaz valamilyen kiegészítő kezelést. A kilenc éve készített felmérés azt is megmutatta, hogy a betegek már akkor is havonta 1500 és 50 000 forint közötti összegeket költöttek a különféle kiegészítő terápiákra" - mondta előadásában dr. Riskó Ágnes. Bár nem mai adat, de ebből is teljesen nyilvánvalóan látható, hogy mekkora pénzek forognak az "alternatív" rákgyógyászatban.

Az sajnos kicsit sem tűnik reálisnak, hogy azok, akiknek az "alternatív" kezelései nem hatékonyak, vagy éppen a mondott hatékonyság semmilyen formában nincsen bizonyítva, el legyenek tiltva a magyarországi forgalmazástól vagy a praktizálástól. A Gazdasági Versenyhivatal - mostanában egyre gyakrabban - kiszabott pénzbüntetései jelentenek ugyan némi visszatartó erőt, ettől azonban gyakorlatilag minden marad továbbra is a régiben. (Ezzel kapcsolatban érdemes emlékeztetni rá, hogy mekkora volt a Varga Gábor-féle gyógygombákat forgalmazó Max-Immun Kft.-re nemrég kiszabott büntetés összege a cég éves nettó árbevételéhez képest: a bírság összege 21.000.000 forint, a Kft. 2012-es nettó árbevétele pedig 1.766.916.000 forint volt. Bővebben: Alapvetően a sérülékeny fogyasztói réteget célozták meg - Dr. Csupor Dezső írása Varga Gábor gyógygombáiról - a szerk.)

Néhány példa olyan kiegészítő kezelésekre, amelyeket érdemes alkalmazni

Dr. Riskó Ágnes - előadása végén - több hazai és külföldi, pozitív és követendő kezdeményezéssel ellensúlyozta az egészségre káros természetgyógyászati tevékenységekre felhozott példáit. Ezek egyike a tai-chi, illetve az éber meditáció, amelyekkel a szakember elmondása szerint nagyon jó eredmények érhetőek el a rákbetegek életminőségének javításában.

"A mozgás - a köztudattal ellentétben - nagyon ajánlott azoknak a betegeknek is, akik éppen daganatellenes kezelés alatt állnak. Kivételt képeznek persze azok, akiknek valamilyen szívbetegségük, súlyosabb magasvérnyomás-betegségük vagy éppen lázuk van. Az egyik legjobb példát Dániában láttam, ahol az ambuláns betegek a kemoterápiás kezelések megkezdése előtt két órás edzésprogramban vettek részt. Ebben benne volt egyrészt a relaxáció, másrészt egy kis biciklizés és a különféle gyógytornagyakorlatok. De hogy egy hazai példát is mondjak: az Országos Onkológiai Intézet "A" kemoterápiás osztályán több éven keresztül végeztünk gyógytornát olyan betegekkel, akikbe éppen be volt kötve a kemoterápiás infúzió. Rendkívül jó hangulatú alkalmak voltak, és mindez csak egy kis szervezést igényelt" - hangsúlyozta dr. Riskó Ágnes.

* * *

Korábbi cikkeink és kapcsolódó anyagok, elérhetőségek:

A test, a lélek, és a daganat - Dr. Riskó Ágnes válaszolt 

Dr. Riskó Ágnes honlapja (blog, szakmai írások és megfigyelések) 

Dr. Riskó Ágnes elérhetősége az Országos Onkológiai Intézet honlapján

Az Országos Onkológiai Intézet Onkopszichológiai Részlegének tevékenységei és munkatársai

Életbe vágó válaszok: ahol a klinikai orvoslás és a kiegészítő terápiák találkoznak - Fülöp Bea újságíró könyve a kiegészítő terápiákról

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Hírek az Avemarról: