Az intenzív osztályos ápolás után az akut respirációs distressz szindrómát túlélőknél gyakran alakul ki szorongás, depresszió és poszttraumás stresszbetegség. A túlélőknek ezért - a kórházból való hazabocsátást megelőzően - teljes pszichiátriai kivizsgáláson kellene átesniük, a negatív pszichés következmények minimalizálása érdekében pedig segítséget kellene kapniuk.
Kapcsolódó cikkek:
A család mint társas támogató rendszer: a jelenlét fontossága a rákos beteg életében
A pszichoszociális rehabilitáció végigkíséri az onkológiai kezelést és a gondozást
A test, a lélek, és a daganat - Riskó Ágnes pszichológus válaszolt
További háttéranyagok:
Az akut respirációs distressz szindrómát (ARDS) túlélő, intenzív osztályon ápolt betegek kétharmada esetében alakul ki a kórházból történő hazabocsátás után a három pszichiátriai probléma - szorongás, depresszió, poszttraumás stresszbetegség - közül legalább az egyik.
Azon betegek harmada, akiknél legalább az egyik pszichiátriai probléma kialakult, arról számol be, hogy egyszerre mindhárom probléma jelentkezik nála. Márpedig, hangsúlyozzák a kutatók, mindhárom pszichiátriai probléma külön-külön is jelentősen csökkenti az életminőséget - írja a Medical Online egy új kutatásról.
"A kórházból való hazabocsátást megelőzően valamennyi ARDS-túlélőnek teljes pszichiátriai kivizsgáláson kellene átesnie, és a negatív pszichés következmények minimalizálása érdekében a veszélyeztetetteknek segítséget kellene kapniuk" - emelik ki a kutatás vezetői.
A leginkább veszélyeztetettek a nők, a fiatal betegek és azok, akik a kórházba kerülés előtti időszakban munkanélküliek voltak. Mindezek mellett az alkoholproblémák és a hosszabb intenzív osztályos opioid-használat is összefüggött a pszichiátriai problémák nagyobb kockázatával.
A vizsgálat csak akut respirációs distressz szindrómát túlélő betegekre terjedt ki, így az eredmények valószínűleg nem terjeszthetők ki egy az egyben valamennyi intenzív osztályon ápolt betegre.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.