Népegészségügyi termékdíj: a cukros üdítőital számos betegségben kóroki tényező

Mindezek alapján a cukros üdítőitalok, amelyek szorosan összefüggenek a lakosság jelentős részét érintő kórképekkel, a kiemelten egészségtelen élelmiszerek sorába tartoznak - figyelmeztetnek az OÉTI szakemberei. A cukros üdítőitalok egészségkárosító hatása tudományosan bizonyított: egyaránt növelik az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Fogyasztásuk - jelentős energiatartalmuk ellenére - az éhséget nem csillapítja, így többletenergiaként jelentkezik. (Cukros üdítőitalnak tekintünk minden olyan italt, mely szénsavval dúsított, és hozzáadott cukrot tartalmaz.)

A cukros üdítők elfogyasztása során - a finomított cukortartalom miatt - növekszik a vérszérum trigliceridszintje és a vérnyomás, emellett csökken a HDL-C szint (a HDL-C a nagy sűrűségű lipoprotein - High Density Lipoprotein; HDL - egyik fajtája, amelyet általában "jó koleszterinnek" szoktak nevezni - a szerk.) A magas glikémiás terhelés ezen kívül inzulinrezisztenciát, vagyis a sejtek inzulinra való érzéketlenségét eredményezi, amely a cukorbetegség velejárója. (A glikémiás terhelés - a glikémiás indexszel szemben - nemcsak az élelmiszerek vércukoremelő hatását, hanem az elfogyasztott szénhidrátmennyiséget is figyelembe veszi. Bővebben lásd az Új Diéta cikkét: Glikémiás index és glikémiás terhelés - a szerk.)

Kutatások a cukros üdítőitalok egészségkárosító hatásairól

Egy középiskolások körében végzett vizsgálat szerint az elhízás valószínűsége minden további adag cukros üdítő elfogyasztásával 60%-kal nő. A cukros üdítők negatívan befolyásolják az ízérzetet is. Különösen gyerekeknél volt kimutatható, hogy akik víz helyett rendszeresen cukros üdítőt fogyasztanak, az egészséges, kevésbé édes élelmiszereket (például zöldségek, gyümölcsök) nem találják ízletesnek, így nem is fogyasztják azokat.

Az elfogyasztott cukros üdítőital mennyiségének növelésével az egészségkárosító hatás is fokozódik. A 88 520 nő részvételével, évtizedek óta zajló követéses vizsgálat, a Nurses' Health Study szerint a koszorúér-betegségek kockázata a naponta egy adagot fogyasztó nőknél 23%-kal, a két vagy annál több adagot fogyasztóknál pedig 35%-kal nőtt azokhoz a nőkhöz képest, akik havonta vagy annál ritkábban fogyasztottak cukros üdítőket.

Az OÉTI saját vizsgálatai szerint a 18 év feletti, cukros szénsavas üdítőket fogyasztó személyek átlagos napi fogyasztása 2,9 deciliter volt. A 18-34 éves korosztály a legnagyobb fogyasztó: a nők átlagos napi fogyasztása itt 2,4, a férfiaké pedig 5 deciliter. Ez körülbelül 220 kilokalória (kcal), ami a teljes napi energiabevitel 7%-a.

A vizsgált általános iskolás gyermekek háromnegyede naponta többször, vagy naponta fogyaszt ilyen terméket, melyek mennyisége 14 éves korra már eléri a napi fél litert. Az iskolai büfék 75%-a árusít szénsavas cukrozott üdítőitalt, több mint fele kólát. Az iskolák egyharmadában van italautomata, melyben a cukros üdítőitalok jelentős arányban szerepelnek.

Az OÉTI adatai az intézet elmúlt években elvégzett kutatásaiból származnak, ezek közül az elsőt 2005-ben indították (Táplálkozási és tápláltsági állapotvizsgálat budapesti iskolás tanulók körében 2005/2006, Iskolai Menzakörkép 2008, Országos helyzetkép az óvodai közétkeztetésről 2009, Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapotvizsgálat 2009, Childhood Obesity Surveillance WHO/COSI 2010).

A cukros üdítők nem tartoznak az alapvető élelmiszerek közé

A cukros üdítők nem alapvető élelmiszerek, így könnyen helyettesítők diétás változattal, illetve vízzel. Az étrendből történő elhagyásuk semmiféle kockázattal nem jár az egyén számára, sőt ellenkezőleg, bizonyítottan csökkenti az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A rák kialakulása szempontjából általánosságban is érdemes megemlíteni a magas zsír-, cukor- és sótartalmú (High Fat, Sugar, Salt; HFSS) élelmiszereket. Ezeknek nagy az energiasűrűsége, értékes tápanyagot ugyanakkor alig tartalmaznak. A táplálkozási piramis csúcsán helyezkednek el, ami azt jelenti, hogy minimális fogyasztásuk ajánlott. Ezek az élelmiszerek szintén bizonyítottan növelik az elhízás, a cukorbetegség, a magasvérnyomás, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ezen kívül azonban egyes daganatos betegségek kialakulásához is bizonyítottan hozzájárulhatnak.

Az egészségesebb élelmiszerkínálat - szakmai kifejezéssel a reformulácó - elérésének haszna népegészségügyi szempontból felbecsülhetetlen. A helyes táplálkozással ugyanis csökkenthető a betegségek előfordulási gyakorisága, ez pedig növeli az állampolgárok minőségi életéveinek számát - írják az OÉTI szakemberei.

Kapcsolódó anyagunk: Frissíti táplálkozási irányelveit az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal

Ajánlat: Az [origo] cikke a népegészségügyi termékdíjról

Forrás: Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet

(hirdetés)