Összeállítás a fájdalomcsillapításról:
A szupportív terápiák összeállítás kezdőoldala
Részletes összeállítás a fájdalom csillapításáról
Fájdalomtípusok
A fájdalom összetevői
A fájdalomcsillapítás szabályai
Fájdalomcsillapító szerek
Hírek, kapcsolódó anyagok:
Nincs elég szakember a haldoklók kezelésére - jelentés a végstádiumú betegek fájdalomcsillapításáról
A fájdalom idegblokád alapú kezelése - Dr. Embey-Isztin Dezső fájdalomspecialista előadása videón
A fájdalmat a betegek jobban tolerálják, amennyiben éjszaka tudnak pihenni, s lelki támaszra lelnek. A jó ápolás, a jó orvos-beteg kapcsolat, a család, a barátok alapvetően befolyásolhatják a beteg fájdalomküszöbét és a fájdalom megélését. A beteg fájdalmát nem csak a kezelések eredményeként lehet pozitívan befolyásolni, hanem lelki és szociális csatornákon keresztül.
Lelki tényezők
A fájdalom és a lelki változások kapcsolata kétoldalú. A tartós fájdalom a betegeknél depressziót, szorongást okozhat. A depresszió és/vagy a szorongás mértéke előrejelzi egy fájdalommal járó betegség esetén a beteg reakcióját. Ismert tény, hogy nem csak a gyógyszerek képesek befolyásolni a fájdalomküszöböt, hanem a lélektani hatások is.
A daganatos fájdalom "ördögi kör"-ként fogható fel. A fizikai fájdalom fokozza a szorongást, s bizonyos idő után depresszióhoz vezethet. A szorongás és a depresszió álmatlansághoz, az álmatlanság kimerültséghez vezet, mindezek együtt pedig fokozzák a fájdalmat. A szorongás és a depresszió a fiatalabbak körében a halálhoz közeledve nagyobb.
Nem hagyható figyelmen kívül a hozzátartozók szorongási szintje sem, mely gyakorlatilag összevethető a betegekével. Ez is mutatja a hozzátartozókkal való foglalkozás jelentőségét. Tudni kell, hogy a betegek sokszor nem panaszkodnak, ha csak erre nem kapnak lehetőséget.
Környezet
A betegek szociális elszigeteltsége is fokozza a fájdalmat. Az orvos rendszeres látogatása csökkentheti a beteg fájdalomcsillapító-igényét. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az anyagi gondok jelentős szerepet játszhatnak a fájdalom fenntartásában és a terápia sikertelenségében is.
Tudati tényezők
A szorongás és depresszió érzése fokozódhat, amikor az orvos a beteggel való megbeszélés nélkül határozza meg a kezelést. A beteg sokszor még az alapbetegségével sincs tisztában, csak az állandó kórházi kezeléseket látja, s adott esetben növekvő fájdalmat, illetve romló állapotot érez. A betegek az ismeretlen eredetű fájdalmat nehezebben tűrik.
A beteg és orvosa közötti jó kapcsolat nagymértékben csökkenti a beteg szorongását, és fokozza a beteg együttműködési képességét. A terápiához társuló fájdalmak esetén az ismert ok és a gyógyulás reménye miatt a betegek sokszor súlyos fájdalmakat is jól tolerálnak ("pozitív fájdalom"). A betegeknek adott pontos felvilágosítás fájdalomcsillapító hatású. A sikeres fájdalomcsillapítás sarokköve a beteg aktív és tudatos részvétele a kezelésben.
Érzelmek
Majdnem mindenki, akinek a fájdalom egyúttal a küszöbön álló halált is jelenti, felülvizsgálja az életét. A halálközeli állapotban mindenki keres valamit, ami életének értelmét igazolja. A belső küzdelem felfokozhatja a fájdalmat.
Életminőség
Az élet minősége az emberi lét alapigénye. Az élet minőségének biztosítása, az emberi méltóság fenntartása minden orvosi beavatkozás hajtóereje. Az élet minősége az adott egyén szubjektív megelégedettsége saját fizikai, szellemi és szociális helyzetével.
- Csak a beteg döntheti el, hogy számára milyen minőségű az élet egy adott pillanatban.
- Az élet minősége mindig egyéni.
- Az élet minőségének megítélésében a szociális környezeti viszonyok döntő szerepet játszanak.
- A leromlott fizikai állapotban lévő beteg számára a szellemi aktivitás és annak megtartása, illetve emberi kapcsolatainak biztosítása javítja az életminőséget, így a terápia fontos része.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.