A petefészek-daganatok körülbelül 80%-a nem rák, hanem jóindulatú daganat. Ezek szintén a petefészek megnagyobbodásához vezetnek, így a méretnövekedés önmagában még nem jelent diagnózist. Miről ismerhető még fel a petefészekrák?
A petefészekrák összeállítás tartalma:
A petefészekrák összeállítás kezdőoldala
A petefészkek szerkezete és funkciói
A petefészekrák és típusai
A petefészekrák kialakulásának kockázati tényezői
A petefészekrák tünetei
A petefészekrák jelenlétének megállapítása (diagnózis)
A petefészekrák terápiája
Mit jegyezzünk meg a petefészekrákról?
Kapcsolódó anyagok:
A petefészekrák fejlődésének korai szakában nem okoz tüneteket. Ez a magyarázata annak, hogy a petefészekrák az esetek 70%-ában a betegség előrehaladott stádiumában kerül csak diagnosztizálásra, amikor a daganat már szétterjedt a hasüregben. A rák előrehaladottabb szakában fellépő tünetek sem látványosak, és főként nem kórjelzők. Ilyen tünetek a hasi teltségérzés, étkezéskor a szokatlanul korán bekövetkező jóllakottság érzése, egyéb gyomor-bél panaszok, kismedence-táji fájdalmak. Nagyobbra növő daganat vagy hasűri szóródás esetén emellett vizeletürítési zavarok, gyakori vizelés, székrekedés és más, a növekvő daganat által okozott nyomási tünetek is előfordulnak. A hasűri szóródást kísérő hasűri folyadékgyülem megnövekedett hasűri nyomást okoz, következményesen köldöksérv kialakulása jelentkezhet.
A növekvő petefészek-daganat a petefészek megnagyobbodását eredményezi. Nőgyógyászati vizsgálat során a megnagyobbodott petefészek jól tapintható. Nem véletlen ezért, hogy a petefészek-daganatok túlnyomó többsége éppen ilyen, rendszerint más okból végzett nőgyógyászati vizsgálat során kerül felderítésre. Mindjárt meg kell azonban említeni, hogy megnagyobbodott petefészkek tapintása korántsem azonos a petefészekrák diagnózisával, hiszen jóindulatú daganatok is petefészek-megnagyobbodásához vezetnek, és mint említettük, a petefészek-daganatok 80%-a nem rák, hanem jóindulatú daganat.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
