A sztóma összeállítás tartalma:
A rehabilitáció összeállítás kezdőoldala
A sztóma
A leggyakoribb sztómafajták, és a készítésükhöz vezető betegségek
Korszerű sztómaterápiás segédeszközök
A sztóma ápolása, ellátása
Irrigálás
Táplálkozási tanácsok sztómával élőknek
Sztómakörüli kóros állapotok
Mindennapok sztómával
Hírek, rehabilitáció
Sztómáról, nemcsak sztómásoknak - egy sztómás személy szemüvegén keresztül
Gondolatok a Sztómás Világnap kapcsán
Víziterápia daganatos gyermekeknek - új részleggel bővül az Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány kiskőrösi Rehabilitációs Központja
Az alábbi fejezetben összefoglaljuk a leggyakrabban előforduló kóros sztómaelváltozásokat. Ezek mellett utalunk a leggyakoribb kiváltó okra, ismertetjük a lehetséges kezelést, megoldást. Ezen elváltozások okaként azonban számos tényező külön-külön is, de sokszor együttesen felelősek, viszont minden egyes embernél ugyanazon ok más-más tünetekkel is jelentkezhet.
Természetesen a megoldás, a kezelés is mindig egyéni kell, hogy legyen, s az itt felsoroltak csupán irányadóak.
Bőrgyulladás (Dermatitis)
Leggyakrabban ileostoma, vagy coecostoma mellett alakul ki előbb a sztóma alatt, majd körülötte élénkvörös, fájdalmas, nedvedző bőrelváltozás.
Oka: a kifolyó lúgos bélnedv, mely felmarja a bőrt. Kialakulhat más sztóma körül is, az alaplap alá folyó, irritatív anyagot tartalmazó, híg széklet hatására.
Kezelése: a lehető legkisebb nyílásúra kivágott alaplap, a bőrfelszín védelme filmszerű bevonatot képező bőrvédőkkel, hydrokolloid bőrvédő seblapokkal, esetleg Zink pasztával. Célszerű, ha a sztóma a bőrfelszíntől 1-2 cm-re előemelkedik.
Allergia
A tapadó alaplapnak megfelelően létrejövő, pirosas, viszkető, később akár kisebesedő bőrelváltozás.
Oka: alaplap anyagában, vagy a ragasztóban lévő allergizáló anyag.
Kezelése: legegyszerűbb a termékcsere, és/vagy a bőr kezelése Ftorocort kenőccsel, Fenistil géllel.
Sztómakörüli (peristomalis) sérv
A sztóma mellett, főleg a külső oldalon megjelenő kiboltosulás. Fokozatosan növekszik, az egész sztómát, extrém esetben akár az egész érintett oldali hasfalat is magába foglalhatja.
Oka: a műtétet követő hízás, testsúlygyarapodás, mely főleg a hasűri szervekre rakódik. A növekvő hasűri nyomás hatására ezek a leggyengébb ponton, a sztóma helyén megbontott hasfali izomzaton, vagy a műtéti hegben türemednek elő.
Kezelése: enyhébb esetekben testsúlycsökkentés, hasizom erősítése, tornáztatása, haskötő. Előrehaladottabb esetekben haskötő (kialakított sztómanyílással, vagy anélkül), műtéti rekonstrukció.
Hasfali sérv
A hasfali műtéti hegben megjelenő sérv
Oka: ugyanaz mint az előbb.
Kezelése: szintén.
Sztómaszűkület (stenosis)
Az előemelt bélvég fokozatos beszűkülése, mely extrém esetben ileushoz (bélelzáródás) is vezethet.
Oka: a sztóma kialakítását követően az előemelt bélszakasz (legtöbbször vérellátási elégtelenség miatt) elhal, vagy másodlagosan gyógyul. Az így kialakult bőrrel fedett nyílás viszont fokozatosan beszűkül.
Kezelése: kezdeti állapotban megkísérelhető a tágítás. Előrehaladottabb esetben csak műtéti beavatkozás segít.
Bélelőesés (prolapsus)
A sztómán keresztül vagy csak a nyálkahártya, vagy a teljes bél különböző hosszúságban előesik. Kezdetben ez fekvőhelyzetben spontán visszacsúszik, előrehaladottabb állapotban azonban csak fokozatos nyomással helyezhető vissza. Legtöbbször sztómakörüli sérvvel együtt jelentkezik.
Oka: teljes bélelőesésnél a tág sztómanyílás mellett a bél nem lett kellően rögzítve a hasfalhoz.
Kezelés: előbb-utóbb sebészi korrekció válik szükségessé.
Sztóma-besüppedés
A sztóma a hasfal szintje alá, tölcsérszerű mélyedésbe kerül.
Oka: a műtét utáni bélvégelhalás (ld. stenosis) vagy jelentősebb hasfal megvastagodás, melyet nem tudott követni a varratokkal a hasfali rétegekhez túlságosan lerögzített bélkacs.
Kezelés: konvex típusú segédeszköz használata.
Vérzés
Általában az előemelt bélvég nyálkahártyája vérzik. Oka: túl erélyes mechanikus dörzsölés, melyet maga a segédeszköz, esetleg az ápolás során mi magunk okozunk.
Kezelés: langyos kamillás lemosás, enyhe érintéssel. Spontán szűnik.
Kőképződés
Urostomások rezervoárjában, vagy az előemelt bélvégen a vizeletből kőkristályok válnak ki.
Oka: a vizelet lúgosodása, túl koncentrált vizelet.
Kezelés: kőeltávolítás, a vizelet savanyítása, bő folyadékbevitel.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
