Címlap › Ráktípusok › Részletes összeállítások a leggyakoribb daganatos betegségekről
Részletes összeállítások a leggyakoribb daganatos betegségekről
Válasszon a fenti listából!
Az alábbiakban olvasható részletes összeállítások fontos információkat tartalmaznak a Magyarországon leggyakoribb ráktípusok tüneteiről, a betegség felismeréséről (diagnózisról), a kezelési lehetőségekről, illetve a fő kockázati tényezőkről és a megelőzési lehetőségekről. Összeállításaink természetesen nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely az adott ráktípussal kapcsolatban felmerülhet, és nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel, nővérekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel történő személyes találkozást és beszélgetést sem. Reméljük, információink megkönnyítik ezeket a beszélgetéseket, és hasznosnak bizonyulnak a betegek és hozzátartozóik, valamint a téma iránt érdeklődő emberek számára.
Részletes összeállítás. Frissítve: 2009.06.16. 08:03
Az agydaganatok típusaival, kialakulásával, kezelési lehetőségeivel kapcsolatos kérdéseinkre az Országos Onkológiai Intézet főorvosa, Dr. Lövey József válaszolt>>>
Az elsődlegesen a csontból kiinduló rosszindulatú daganatok nagyon ritkák, az összes rosszindulatú daganatnak mintegy 0,5-1%-át képezik csupán. A három leggyakrabban előforduló rosszindulatú csontdaganat az osteoszarkóma, a chondroszarkóma és a Ewing-szarkóma, így e fejezetben ezzel a három betegségcsoporttal foglalkozunk.
Az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos betegsége, sokkal ritkábban férfiakban is előfordul. Az egész világon a nők összes daganatának 22%-a emlőrák, Magyarországon évente mintegy 7500 új megbetegedés fordul elő. Az életkort figyelembe véve leginkább 30 éves kor fölött jelentkezik, 50-65 év között a leggyakoribb, az ezt követő években az előfordulása fokozatosan csökken. Az emlőrákban meghaltak száma korábban nőtt, a nyugati országokban ma már csökken. (tovább >>>)
A fej-nyaki daganatok a kulcscsont és a koponyaalap között elhelyezkedő szervekből kiinduló tumorJelentése duzzanat, daganat, szövetszaporulat. Lehet gyulladásos vagy daganatos természetű. A daganatos természetű szövetszaporulat (tumor, neoplazma) lehet jóindulatú (benignus), vagy rosszindulatú (malignus).ok. Ide tartozik a bőr, az orrüreg, az orr-melléküregek, a nyálmirigyek, az orca, a szájüreg, a garat, a gége, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy.
A fej és a nyak szerveit nagyon sokféle szövettípus alkotja, amelyek mindegyikéből kiindulhatnak rosszindulatú daganatok. A fej-nyaki daganatok legnagyobb része úgynevezett laphámrák, amely főleg a nyirokrendszer útján képez áttéteket a környezetében lévő nyirokcsomókban. (tovább >>>)
A gégerák viszonylag ritkábban előforduló rákféleség: a két nemben az összes rákféleségeknek mintegy 1%-át képezi, a férfiakban azonban a rákok 2-3%-át teszi ki. Ugyanakkor a fej-nyak daganatainak több mint 25%-át adja. A gégerákok több mint 80%-a a férfiakban fordul elő. Az esetek többsége 55 évesnél idősebb korban kerül diagnosztizálásra. (tovább >>>)
A gyomorrák világviszonylatban a második leggyakoribb emésztőszervi daganatos megbetegedés. Előfordulási gyakorisága és a miatta bekövetkező halálozások aránya azonban legtöbb országban csökkenő tendenciát mutat.
Magyarországon a rákos halálozások mintegy 7,5%-áért felelős a gyomorrák. Az örvendetes csökkenő tendencia azonban nálunk is érzékelhető: míg 1975-ben 2558 férfi és 1740 nő halt meg gyomorrákban, addig 2001-re ezek a számok 1316-ra, illetve 850-re módosultak.
A rákos halálozást okozó daganatok között a hasnyálmirigyrákNyálmirigyekből kiinduló rosszindulatú daganat. Magyarországon az 5. helyen áll, és az összes rákos halálozás közel 5%-át okozza. A halálozási adatok alapján nálunk nincs nagy különbség e rákféleség férfiakban és nőkben való előfordulása között (nemzetközi statisztikák szerint viszont férfiakban általában háromszor gyakoribb, mint nőkben). (tovább >>>)
A hererák ritka daganatféleség: a férfiakban előforduló rákoknak alig 1%-át képezi. Ugyanakkor a fiatal - 20-25 éves korosztályba tartozó - férfiakban az összes rákféleség közül a hererák a leggyakrabban előforduló daganat. Kevéssé köztudott, hogy a herék rákra gyanús elváltozásai - csakúgy, mint nőknél az emlőké - önvizsgálatRák gyanúját keltő elváltozások korai felismerését szolgáló, saját magunk által végzett vizsgálat, hozzáférhető szervek (pl. emlők, herék) rendszeres ellenőrzésével.tal, a herék időnkénti áttapintásával saját magunk által is felismerhetők. (tovább >>>)
Harminc évvel ezelőtt még nagyon kevés ember gyógyult meg a Hodgkin-kórból. Manapság, a modern terápiás módszerek alkalmazásának köszönhetően a frissen diagnosztizált Hodgkin-kóros betegek nagyobb része gyógyítható. A teljes felépülésre való lehetőség annak arányában növekszik, ahogyan a kutatók és a klinikusok újabb és újabb hatékony kezeléseket találnak.
A húgyhólyagrákos esetek a rosszindulatú daganatoknak mintegy 2%-át teszik ki. Férfiakban 2,5-3-szor gyakoribb, mint nőkben. Főként idősebb (50-70 év) korban fordul elő, de fiatalabbakban is jelentkezhet. Számos olyan környezeti tényező (pl. dohányzás) ismert, amely a húgyhólyagrák kialakulásában szerepet játszik és annak kockázatát nagymértékben növeli. Korai felismerés esetén gyógyítása terén kedvező eredmények érhetők el.
Magyar nyelven eddig egyedülálló betegtájékoztató anyag jelent meg a központi idegrendszer, az agy és gerincvelő daganatos megbetegedéseiről és ezek kezelési lehetőségeiről. (tovább >>>)
A lágyrészeket az izmok, az inak, az erek, a zsírszövet, a kötőszövet stb. alkotják. Ennek értelmében mindazon szövet e csoportba tartozik, mely az emberi szervezet mozgásában, illetőleg bizonyos mértékig a különböző belső szervek védelmében vagy táplálásában vesz részt. E szövetek az emberi szervezet össztömegének mintegy 50%-át alkotják, így elvben feltételezhető lenne, hogy a lágyrészekből kiinduló rosszindulatú daganatok száma meghaladja a hámeredetűekét - valójában azonban a rosszindulatú daganatok mindössze 1%-át képviselik. (tovább >>>)
A leukémia (fehérvérűség) a rosszindulatú rákos megbetegedések azon formája, amely a vérképző sejtekből indul ki. A leukémia a csontvelőFelnőttben vörös és sárga (zsíros) csontvelőt különböztetnek meg. Sárga és zsíros csontvelő tölti ki a hosszú csöves csontok üregeit. Vörös csontvelő felnőttekben csak a lapos csontok szivacsos csontállományában (szegycsont, medencecsontok, csigolyák) található, s ez a vérsejtképzés helye.ben lévő éretlen és érettebb vérképző sejtek szabályozás alól kiszabadult, féktelen szaporodásának eredménye. A felszaporodott sejtek amellett, hogy kitöltik a csontvelőt, többnyire a vérpályába is belépnek és a keringő vérben is tömegesen megjelennek. (tovább >>>)
Harminc évvel ezelőtt még nagyon kevés ember gyógyult meg a Hodgkin-kórból. Manapság, a modern terápiás módszerek alkalmazásának köszönhetően a frissen diagnosztizált Hodgkin-kóros betegek nagyobb része gyógyítható. A teljes felépülésre való lehetőség annak arányában növekszik, ahogyan a kutatók és a klinikusok újabb és újabb hatékony kezeléseket találnak.
A limfóma a nyirokrendszer sejtjeit, a fehérvérsejteket, vagy más néven limfocitákat érintő betegség. Limfóma esetén a limfociták rákos sejtekként kezdenek viselkedni, ellenőrizetlenül növekednek és osztódnak, illetve nem pusztulnak el kellő mértékben.
A kóros limfociták a nyirokcsomókban gyűlnek össze, ahol duzzanatot képeznek. Mivel a limfociták az egész szervezetben jelen vannak, kóros szövetszaporulat - azaz „limfóma" - a nyirokcsomók mellett a test más részeiben is előfordulhat. A leggyakoribb helyszín a lép és a csontvelőFelnőttben vörös és sárga (zsíros) csontvelőt különböztetnek meg. Sárga és zsíros csontvelő tölti ki a hosszú csöves csontok üregeit. Vörös csontvelő felnőttekben csak a lapos csontok szivacsos csontállományában (szegycsont, medencecsontok, csigolyák) található, s ez a vérsejtképzés helye., de kialakulhat limfóma a gyomorban, májban, vagy ritkábban az agyban is. A betegség gyakran támadja meg egy időben a test különböző részeit.
A limfómának számos altípusa létezik, és ezek döntő többségére igaz, hogy mind sugár- mind gyógyszeres kezeléssel igen jó eredmények érhetők el. Bizonyos altípusok teljesen és véglegesen meggyógyíthatók, míg mások hosszabb tünet- és panaszmentes időszakok után ismét kezelést igényelnek.
A limfóma alapvetően két nagy csoportra osztható: a Hodgkin-kórra és a non-Hodgkin limfómákra. A betegséget első leírójáról, Sir Thomas Hodgkinról nevezték el. A Hodgkin-kórnak négy szövettani altípusa van, de ezek kezelhetőségében nincs nagy különbség. A non-Hodgkin limfómákhoz soroljuk az összes többi limfómát, aminek sokkal több, egymástól nagyon különböző alfaja van.
Májráknak a máj fő építőelemeit alkotó májsejtekből kiinduló rosszindulatú daganatot nevezzük. A májban azonban sokszorta gyakoribb az áttéti daganatok jelenléte, mint a máj saját sejtjeiből eredő májrákok előfordulása.
A májrák kialakulásának legfőbb okait krónikus májgyulladáshoz, majd májzsugorhoz vezető alkoholizmus, illetve a hepatitisz-B és hepatitisz-C vírussal történő fertőzés jelentik.
A méhnyakrák leggyakrabban a 40 év feletti nőknél alakul ki, Magyarországon évente több mint 1000 (2001-ben 1219) új beteget fedeznek fel és kezelnek. A méhnyakrák korai felismerésére jó módszerek állnak rendelkezésre, a kezelés lehetőségei a sebészi, a sugaras és a gyógyszeres terápia oldaláról maradéktalanul biztosítottak. Hazánkban a méhnyakrák szűrése megoldott, de sajnos a nők tekintélyes hányada nem él ezzel a lehetőséggel, részben ezért nem ismerik fel korai stádiumban a betegséget. (tovább >>>)
Bár a melanoma különféle típusai a bőrből kiinduló rosszindulatú daganatoknak csak mintegy 3%-át teszik ki, mégis ezek a legveszélyesebbek. Nem maga az elsődleges daganat ugyanis a fő veszélyforrás, hanem a belőle igen agresszíven terjedő, és főképp a májban, az agyban és a tüdőben megjelenő áttétek jelentik a fő kockázatot. (tovább >>>)
A mellékvesekéreg rosszindulatú daganata igen ritka betegség: egymillió emberből csak egy-két esetben alakul ki. Ennek megfelelően mind a betegségről, mind a hatásos kezelésről nagyon nehéz pontos adatokat találni az orvosi irodalomban, és nehéz megjósolni a betegség lefolyását. (tovább >>>)
Harminc évvel ezelőtt még nagyon kevés ember gyógyult meg a Hodgkin-kórból. Manapság, a modern terápiás módszerek alkalmazásának köszönhetően a frissen diagnosztizált Hodgkin-kóros betegek nagyobb része gyógyítható. A teljes felépülésre való lehetőség annak arányában növekszik, ahogyan a kutatók és a klinikusok újabb és újabb hatékony kezeléseket találnak.
A tudomány fejlődésének köszönhetően, a kemoterápia, a sugárterápia és az immunterápia együttes alkalmazásának kedvező hatásai miatt a non-Hodgkin limfómás betegek gyógyulási aránya napjainakban jóval kedvezőbb, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Ahogyan a kutatók újabb, még hatékonyabb kezeléseket találnak ki, úgy a felépülés lehetőségei bővülnek.
A nyelőcsőrák hazánkban és általában Európában, Észak-Amerikában ritkábban előforduló megbetegedés. Földrajzi régiók szerint az összes tumorJelentése duzzanat, daganat, szövetszaporulat. Lehet gyulladásos vagy daganatos természetű. A daganatos természetű szövetszaporulat (tumor, neoplazma) lehet jóindulatú (benignus), vagy rosszindulatú (malignus). közül ennek előfordulása mutatja a legnagyobb ingadozást.
A nyelőcsőrák (laphámrák-típusának) kialakulásának valószínűsége igen erőteljesen nő a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás esetén. Mivel a két szer egymás hatását felerősíti, mindkettő rendszeres "élvezete" a kockázatot igen nagymértékben - akár 40-szeresére - növeli, elsősorban a laphámrák esetében.
Az egy centiméternél kisebb pajzsmirigyráknál sok esetben igen jó a prognózis, a műtét gyógyulást hoz. Minél nagyobb a daganat, a kezelések eredményessége annál csekélyebb, ezért igen fontos a korai diagnózis. A pajzsmirigyrák-műtéteket a leghelyesebb olyan centrumokban végeztetni, ahol a megfelelő szakemberháttér - pajzsmirigysebész, endokrinológus, kórszövettan-szakértő stb. - csapatmunkában rendelkezésre áll.
A petefészkekben viszonylag gyakori a daganatok előfordulása, ám ezeknek 75-80%-a jóindulatú. A rosszindulatú petefészek-daganatokat - bár eredetüket tekintve igen különbözőek - összefoglaló néven petefészekráknak nevezik.
A petefészekrákok a nőkben előforduló rákos megbetegedések mintegy 5%-át teszik ki, és a nőkben előforduló ötödik leggyakoribb rákféleséget képezik. A petefészekrákok túlnyomó többsége a nők 50-70 éves korosztályaiban fordul elő, de bármely életkorban kifejlődhetnek. (tovább >>>)
A prosztatarák elsősorban az idősebb férfiak betegsége, de 40 éves életkor után bárkinél bármikor kialakulhat, és kialakulásának veszélye az életkor előrehaladásával egyre inkább növekszik. Az időben felismert prosztatarák gyógyítható, vagy legalábbis visszaszorítható, féken tartható és a beteg számára jó minőségű, lényegében tünet- és panaszmentes élet biztosítható. (tovább >>>)
Szájüregi rákok címszó alatt tárgyaljuk az ajkak, a szájüreg, valamint a garat szájüreggel szomszédos részének területéről kiinduló daganatokat. (tovább >>>)
A szemben elég ritkán fordul elő daganatos betegség. Ezek jelentőssége viszont nagy, mert a látást veszélyeztetik. Még a jóindulatú tumorJelentése duzzanat, daganat, szövetszaporulat. Lehet gyulladásos vagy daganatos természetű. A daganatos természetű szövetszaporulat (tumor, neoplazma) lehet jóindulatú (benignus), vagy rosszindulatú (malignus).ok is okozhatnak komoly problémát, hiszen térfoglalásukkal a szemgolyó egyes részeit elnyomhatják helyükről, és akadályozhatják a működésüket. Mint mindenhol, a szem daganatainak esetében is igaz az, hogy minél korábban kerülnek felfedezésre, annál hamarabb meg lehet kezdeni a szakszerű kezelést, és annál nagyobb az esély a gyógyulásra. (tovább >>>)
A daganatos betegségek közül a tüdőrák szedi a legtöbb áldozatot világszerte, férfiak és nők között egyaránt. A magas halálozási ráta összefüggésbe hozható a szűrés és a korai felismerés hiányával. Pedig a tüdőrák a leginkább megelőzhető daganatféleség. A tüdőtumorJelentése duzzanat, daganat, szövetszaporulat. Lehet gyulladásos vagy daganatos természetű. A daganatos természetű szövetszaporulat (tumor, neoplazma) lehet jóindulatú (benignus), vagy rosszindulatú (malignus).ok 85-87%-a az aktív, 3-5%-a pedig a passzív dohányzással hozható összefüggésbe.
Minél többet dohányzik valaki, annál nagyobb a tüdőrák kialakulásának kockázata. Bizonyított tény, hogy napi egy doboz cigaretta elszívása a férfiak esetében tízszeresére, nőknél ötszörösére emeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Erős dohányosok esetében - naponta két doboz cigaretta - a kockázat akár 20-30 szoros is lehet. Bár a legtöbben nem szívják le a füstjét, a szivarozás és a pipázás is igen komoly kockázati tényező, akárcsak a marihuánás cigaretta fogyasztása.
Adatok
Napjainkban a tüdőrák világviszonylatban a leggyakrabban előforduló rákféleség, a rákos halálozás leggyakoribb oka.
Magyarországon - a Rákregiszter adatai alapján - 2001-ben 5741 férfi és 2161 nő halt meg tüdődaganat következtében, ami az összes rákos halálozás 23,7%-ának felelt meg. Ez a férfi populációban 30,5%-ot, a nőiben 14,9%-ot jelent.
A tüdőrák Magyarországon a férfiak esetében vezető daganatos halálok, a nőknél az emlő- és a vastagbéldaganatok után a harmadik helyen áll. Közel hasonló a helyzet valamennyi iparilag fejlett országokban.
A betegség leggyakrabban 50-70 éves kor között fordul elő, a csúcs a 60 éves kor környékére tehető. A tüdőrákos betegek nem egészen 5%-a 40 év alatti, 30 éves kor alatt pedig az esetek kevesebb mint 1%-a fordul elő. (tovább >>>)
Az utóbbi 30 évben a végbél- és vastagbélrákos megbetegedések (kolorektális rák) száma 3-4,5-szeresére (!) emelkedett, s mindkét nemben a második leggyakoribb rosszindulatú megbetegedéssé vált. Férfiaknál a tüdőrák, nőknél az emlőrák előzi meg. (tovább >>>)
A vesékből igen eltérő sajátságokkal rendelkező rosszindulatú daganatok indulhatnak ki. Ilyen az úgyszólván csak kisgyermekkorban előforduló nefroblasztóma (nephroblastoma) vagy Wilms-tumorJelentése duzzanat, daganat, szövetszaporulat. Lehet gyulladásos vagy daganatos természetű. A daganatos természetű szövetszaporulat (tumor, neoplazma) lehet jóindulatú (benignus), vagy rosszindulatú (malignus)., mely a gyermekkorban előforduló rosszindulatú daganatok mintegy 10%-át teszi ki. Ilyen továbbá a vesék ún. kanyarulatos csatornáit bélelő sejtekből kiinduló veserák, mely viszont csak felnőtt korban fordul elő, s többségük 60 évesnél idősebb korban alakul ki. (tovább >>>)
Filmösszeállítás az emésztőszervi daganatokról
Melyik rákterápia használ?
Kinél alkalmazható célzott daganatterápia?
Filmösszeállítás a csontáttétekről
Filmösszeállítás az emlődaganatról
Filmösszeállítás a tüdőrákról
Filmösszeállítás a szűrővizsgálatokról
